Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány         

 

Magunkról

Aktuális hírek

Tevékenységek

Projektek

Folyóiratok

Szakirodalom

Rendezvények

Publikációk

Európai munkavédelem

Szakmai névjegyzékek

Szabályozás

Elérhetőségek, megközelítés

 

 

Projektek

PHARE HU0006-01

PHARE HU/IB/2002/SO/02

TC GP CC - Helyes gyakorlat témaközpontok a csatlakozó országokban

PROJEKTEK

PHARE HU0006-01

PHARE HU/IB/2002/SO/02

TC GP CC - Helyes gyakorlat témaközpontok a csatlakozó országokban

 

PHARE HU0006-01
MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG – KÖZÖS PROJEKT

 

Megrendelő: Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) Nemzetközi Támogatások Önálló Osztálya

 

A projekt a munkavédelemben érintett három főhatóság: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) részére létrehozandó közös információs adatbázis kialakítására, annak használatára történő felkészítésre, valamint a munkáltatók és munkavállalók informálásának elősegítésére jött létre.

A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (MKK) a finn vezetés mellett folyó projektben az Információtechnológiai (továbbiakban IT) végfelhasználói képzési programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását, továbbá a munkáltatók és munkavállalók számára információs anyagok összeállításához a szakértői támogatást, valamint az anyagok kiadásához és terjesztéséhez az infrastruktúra biztosítását vállalta és végezte el.

A projekt keretében az MKK az alábbi információs anyagokat állította össze ill. a felsorolt kiadványokat készítette el és díjtalan terjesztésre átadta az illetékes szerveknek:

   1.   A Munkavédelem Országos Programja (MKK kiadvány és az MKK honlapján)

   2.   Szakmai adatbázisok, azok elérhetőségei és árai

   3.   Munkavédelemmel kapcsolatos akkreditált intézmények jegyzéke

   4.   Munkavédelemmel kapcsolatos EU irányelvek magyar nyelven (MKK kiadvány) ill. azok elérési lehetősége idegen nyelveken a világhálón

   5.   Az MKK által kiadott biztonsági szabályzatok címlistája, kiadási éve

   6.   MSZT munkavédelmi szabványok CD-ROM-on (forgalmazó, ár)

   7.   Oktató videofilmek jegyzéke (forgalmazó, ár)

   8.   Egyéni védőeszközök CD-ROM-on (forgalmazó, ár)

   9.   Hazai és nemzetközi szakmai szervezetek listája és elérési lehetőségei

10.   Szakképesítést adó és egyéb szakmai tanfolyamok szervezőinek jegyzéke

11.   Szakértők a magyar web-en (MKK honlapján is)

12.   Rendezvény-naptárak (folyóiratban és a web-en)

13.   Baleseti jegyzőkönyv és egyéb nyomtatványok kiadói, forgalmazói

14.   Tanulságos balesetek (folyóiratban és a web-en)

15.   Linkek kapcsolódó területekhez

A téma keretében díjtalan terjesztésre elkészítettük és átadtuk az illetékes szerveknek az alábbi nyomdai kiadványokat:

·       Munkáltatók (cégek, egyéni vállalkozók) alapítással, a tevékenység megkezdésével kapcsolatos fontosabb munkavédelmi feladatai

·       A munkahelyi kockázatértékelés és kezelés gyakorlati kézikönyve

A projekt keretében a BULL HUNGARY elkészítette a három főhatóság közös számítógépes adatbázisát. A főhatóságok szakembereinek oktatásához a stratégiát az MKK készítette el, és megszervezte az oktatást. A három napos oktatásra Szentendrén került sor. Ennek keretében a BULL HUNGARY KFT. szakemberei és alvállalkozói számítógépes projektoros előadásokon mutatták be a rendszer működését és használatát, valamint lehetőség volt konzultációkra és gyakorlati próbákra. A finn előadók előadásain az Európai Unió működő rendszereivel ill. finn tapasztalatokkal, kiadványokkal ismerkedhettek meg a résztvevők.

Az oktatás alkalmával a tanfolyam hallgatói 1-1 példányt kaptak az MKK kiadványaiból.

A projektet minden érintett – beleértve nem csak a leendő felhasználókat, hanem értelemszerűen a megbízót is – igen jónak, eredményesnek értékelte.

¨¨¨

PHARE HU/IB/2002/SO/02
HUMÁN ERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG TERÉN

 

Megrendelő: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Európai Integrációs Főosztály

Előzmény: Phare Hu0006-01 Munkahelyi egészség és biztonság közös projekt

 

A megvalósításért felelős partner: Hollandia.

Az Európai Közösség munkabiztonsági keretirányelvének hatékonyabb magyarországi alkalmazása érdekében szükségessé vált a magyar intézményi erőforrások továbbfejlesztése és a felügyeleti szervek felügyelőinek uniós elvek alapján történő továbbképzése.

A projekt célja személyiségfejlesztő tréning megvalósítása és a magyar fókuszpont megerősítése.

A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány a projektben az Európai Munkavédelmi Ügynökség már működő magyarországi fókuszpontjának segítésére a Kommunikációs stratégia és PR terv kidolgozását, valamint a Magyar Fókuszpont Többéves Munkatervének Programjában való tanácsadói feladatok elvégzését vállalta.

A Magyar Fókuszpont célja az EU-kötelezettségek teljesítése, továbbá a hazai és az európai munkabiztonsági és munka-egészségügyi ismeretek cseréjének előmozdítása, és ilyen módon, mintegy láncszemként hozzájárulni a munkaadóknak, a munkavállalóknak, az intézményeknek és a munkavédelmi szakértőknek szánt értékes tudás növeléséhez.

A fenntartható Magyar Fókuszpont Kommunikációs stratégiájának kidolgozásához a munkavédelemben érintett három főhatóság /az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Bányászati Hivatal (MBH)/ szakértőin kívül bevontuk a munkaadók és munkavállalók képviselőit is.

Meghatároztuk

·          a stratégiai irányokat

·          a kommunikációs célokat

Elemeztük

·          a helyzetet az egyes célcsoportok és az Internet-elérési lehetőségek szerint

·          a munkavédelmi tárgyú magyarországi honlapokat

·          a Magyar Fókuszpont honlapjának szolgáltatásait

·          a médiakapcsolatokat

Meghatároztuk a kommunikációs eszközöket és feladatokat (honlapfejlesztés, on-line promóció, nyomtatott anyagok, stb.), promóciós javaslatokat tettünk.

A fenntartható Magyar Fókuszpont további munkatervével kapcsolatban tanácsadóként részt vettünk a 2007-ig megvalósuló többéves stratégia megtervezésében.

¨¨¨

TC GP CC

Helyes gyakorlat témaközpontok a csatlakozó országokban

Dokumentumok

Veszélyes anyagok

Építőipar

 

DOKUMENTUMOK

VESZÉLYES ANYAGOK

GISBAU információs rendszer

A metilén-klorid kiküszöbölése a bitumen kötőanyag vizsgálatban

Ragasztók gőzei okozta kockázatok csökkentése

Vegyi anyagok biztonságos és környezetbarát kezelésének oktatása

Veszélyes anyagok biztonságos kezelése

 

 

GISBAU – INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉPÍTŐIPARI KISVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE

 

Arbeitsgemeinschaft der Bau-Berufsgenossenschaften

 

Hungerner Strasse 6

D- 60389 Frankfurt am Main

Germany

www.gisbau.de

 

 

Téma

Az építőiparban használt vegyianyagok.

Közérthető információs rendszer kialakítása, amely magába foglalja a helyettesítést, a megelőző intézkedéseket, a jogszabályokat és a kezelési utasítás mintákat.

 

Probléma

Az építőiparban számos egészségügyi kockázatot képviselő vegyianyagot alkalmaznak és ezek használatát rendeletek szabályozzák. A legtöbb építőipari vállalat azonban kisvállalkozás (a német cégek 90 %-a kevesebb, mint 20 embert foglalkoztat) és ezek többnyire nem rendelkeznek az alkalmazott vegyianyagokra vonatkozó munkavédelmi ismeretekkel. Ennek következtében gyakran szembesülnek nehézségekkel a veszélyes anyagok kockázataival kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésekor.

Még ha rendelkezésre is áll a szükséges információ a termékre vonatkozóan, azt még le kell fordítani a munkafolyamatban való alkalmazhatóság érdekében. Ez különösen érvényes az építőiparban, a mobil munkahelyek nagy száma miatt. Azok az eljárások (pl. elszívó szellőzés), amelyek sikeresen alkalmazhatók az állandó helyszínű munkahelyeken gyakran nem kivitelezhetőek az építkezések folyamatosan változó körülményei között. Ezeknek a vállalatoknak az ellátása lényeges, gyakorlati információkkal nagy kihívást jelent, tekintve a felhasznált termékek széles körét, a hozzáférhető információk mennyiségét és összetettségét.

 

Megoldás

Ezen körülményekkel a háttérben hét építőipari kereskedelmi és városépítési kereskedelmi egyesület létrehozta a GISBAU szolgálatot (veszélyes anyagok információs rendszere az építőiparban**) tagjainak támogatására.

Az információs rendszer magába foglalja:

·          a termékekre (számos egyedi anyag keverékei) vonatkozó, könnyen érthető információk összegyűjtését az építőipari kis- és középvállalkozások számára;

·          az információ közlést ingyenesen hozzáférhető CD-ROM és Internet révén.

Az építőipari tevékenységet illetően a rendszer szolgáltat:

·          termék információt;

·          információt a kevésbé veszélyes helyettesítő termékről;

·          a specifikus termékekre és tevékenységekre vonatkozó használati utasítás tervezeteket;

·          konkrét leírásokat különösen az egyéni megelőző intézkedéseket illetően;

·          brosúrákat és általános utasításokat.

Lényeges szempont, hogy a megbízható és gyakorlati termék ill. felhasználói tájékoztató elektronikus úton is hozzáférhető.

A számítógép szoftver lehetőséget teremt a veszélyes anyagok jegyzékének megalkotására és az egyedi felhasználói utasítások elkészítésére olyan termékek esetében, amelyeket a rendszer nem tartalmaz. További elem a „segítő rendszer” a veszélyes anyagok bőséges szójegyzékével.

Az építőiparban használt számos termék vegyianyagok keveréke, ezért a GISBAU szolgáltatás a szektorban felhasznált termékekre és nem az egyedi vegyianyagokra vonatkozó információk gyűjtésére és továbbítására koncentrált.

A biztonsági adatlapokból és műszaki leírásokból származó információkat a speciális eljárásokra vonatkozó adatokkal egészítették ki, beleértve a munkahelyi expozíció mérések eredményeit is. Például az egyik padlóburkoló ragasztó mindenféle különleges óvintézkedés nélkül is használható, míg a másikkal csak elszívó szellőzés biztosításával, vagy légzésvédő eszköz viselésével lehet dolgozni.

Mivel számos termék összevethető egészségügyi kockázatot képvisel, ezért a megteendő óvintézkedések is ugyanazok. A GISBAU az egyedi termékekre vonatkozó információkat csoport információkká rendezte, pl. a ragasztók esetében.

Így néhány csoport információ jött létre a nagyszámú, azonos típusú termékre vonatkozóan.

Az elektronikus információs rendszert szabadlapos kézikönyv, brosúrák és szórólapok egészítik ki.

A GISBAU információt és útmutatást nyújt a következő területeken:

·          munkavégzés szennyezett területeken;

·          épület felújítás és betonszerkezetek;

·          tetőfedés;

·          bevonat eltávolítás (festék eltávolítás) és a festékeltávolító vegyszerek alternatívái;

·          cserepezés;

·          padlóburkolás;

·          szigetelés – ásványgyapot szigetelőanyagok kezelése;

·          festés;

·          parketta lerakás (alapozók és ragasztók) és csiszolás;

·          saválló szerkezetek;

·          fakonzerváló szerek;

·          faragasztók;

·          építőanyag telep.

Ezenkívül hozzáférést biztosítanak a speciális veszélyes anyagok használatára vonatkozó jogszabályokhoz (TRGS – Technische Regeln für Gefahrstoffe) elősegítvén ezzel a kevésbé veszélyes termékek alkalmazását, pl. festékeltávolítóként, cementként, padlóburkoló ragasztóként vagy parketta ragasztóként.

A különféle felhasználói csoportok számára speciális információk szolgálnak.

Ezek a következők: munkaadók, felügyelők, munkavédelmi képviselők, foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkavédelmi szakemberek és munkavállalók.

Némely útmutató más nyelveken is hozzáférhető.

A munkások számára az információ felhasználói utasítások formájában áll rendelkezésre, amelyet csak a vállalatra jellemző specifikus munkahelyi és működési adatokkal kell kiegészíteni.

A GISBAU segíti az építkezéseket, ügyfeleket és építési hatóságokat a szerkezeti anyagok kiválasztására irányuló döntés hozatalban is.

Eredmények

A rendszer hasznos gyakorlati információkat nyújt az építőipari kisvállalkozások számára, amelyek külső munkahelyeken, folyamatosan változó munkakörülmények között dolgoznak.

Észrevételek

A kis- és középvállalkozások gyakorta igénylik a szektorra és saját körülményeikre vonatkozó információforrásokat.

A rendszer bővebb leírása, amely a termék kódolást és a GISCODE címkézési rendszert is tartalmazza, szintén megtalálható az Ügynökség How to convey OSH information effectively: the case of da information effectively: the case of danerous substances (A munkavédelmi információ átadásának hatékony módjai - veszé

ngerous substances (A munkavédelmi információ átadásának hatékony módjai – Veszélyes anyagok) esettanulmány jelentésében, amely a következő címen hozzáférhető:

http://osha.eu.int/ew2003

 

GISBAU – INFORMÁCIÓ

 

Termék név

A kockázatokra és a biztonságra vonatkozó tanácsok

 

 

Jellemzés            Elsősegély

 

Határértékek      Általános kezelés             

és osztályozás   Veszélyfelmérés

 

Veszélyes anyagok           Hulladék elhelyezés

mérése

 

Egészségügyi kockázatok              Tárolás

 

Toxikológiai hatás             Károsodás

profil      esetén

 

Higiéniai intézkedések     Veszélyes áruk szállítása

 

Műszaki és szervezési

védőintézkedések

 

Egyéni védelem  A veszélyanyagok             jegyzéke

 

 

 

Helyettesítő anyagok             –  termékek  –       eljárások

 

 

¨¨¨

 

A METILÉN-KLORID KIKÜSZÖBÖLÉSE A BITUMEN KÖTŐANYAG VIZSGÁLATBAN

 

 

Irosh Asphalt Limited

 

Lagan House, Rosemount Business Park

Off Ballycoolin Road

Dublin 11

Ireland

 

Tel.: (353-1) 885 99 99

Fax: (353-1) 885 99 63

 

 

             

Téma

Az új utak építésénél használt aszfalt bevonatú kövező anyagok gyártása. Az aszfalt minőségbiztosítási szabványa magában foglalja az anyag időszakos vizsgálatát, a kötőanyag minőségének ellenőrzését, és annak igazolását, hogy megfelelő aggregátumot használtak. Az eljárásban metilén-kloridot alkalmaznak a kötőanyag eltávolítására az aggregátumból. Az új megoldás laboratóriumi kemencét alkalmaz a bitumen kötőanyag vizsgálatára és ezáltal elkerülhető a metilén-klorid használata.

 

Probléma

A klórozott oldószerek akut (rövid idejű) expozíciójának hatásai a következők; lenyelésük vagy belégzésük káros, és bőrrel érintkezve is káros hatást fejtenek ki; irritálják a bőrt és a szemet; könnyen abszorbeálódnak a bőrön; szédülést, kábultságot és fejfájást idéznek elő.

A metilén-klorid a központi idegrendszer depresszióját okozza és gyanítottan rákkeltő hatású. A kísérleti vizsgálatokban a szaporodásra is káros hatást fejtett ki.

A vizsgálatok során a dolgozók az abszorpció, belégzés és lenyelés okozta expozíció kockázatával szembesültek. A kapcsolódó egyéb kockázatok magukba foglalták: a mozgó járművekkel való ütközést, a véletlen kiömlés okozta környezeti szennyezést, a tűz- és robbanás veszélyt a tárolás, rakodás és szállítás során.

A szabvány szerinti minőségellenőrzés metilén-klorid használatát írja elő. A laboratóriumi technikusnak a metilén-kloridot egy hordóból kell áttöltenie egy tárolóedénybe a laboratóriumi vizsgálatban történő felhasználásra. A tárolóedényt a laboratóriumba viszik. A mintavételi eljárás napi hat vizsgálatot ír elő és ez további áttöltéseket igényel a hordóból a fém tárolóedénybe, ahol aszfaltot adagolnak hozzá és 30 percig forgatják az anyagok elválasztásának céljából. Az anyagot ezután vákuumszivattyú segítségével átszűrik és a bitumen és metilén-klorid oldatot eltávolítják. Az oldatot időszakonként desztillálják és a metilén-kloridot újra felhasználják.

Az egyszer átszűrt  aggregátumot egy szellőztetett  kabinba helyezik a maradék metilén-klorid eltávolítására. A folyamat során a metilén-klorid maradék füstje eltávozik az aggregátumból. Végig az eljárás folyamán a technikusok számára biztosítják és azok viselik a vegyszerálló kesztyűket, szemüvegeket, a két szűrőbetéttel ellátott félmaszkokat, amelyek a metilén-klorid ellen védenek és a vegyszerálló lábbelit ill. kötényt.

Egy alkalommal kb. 50 l. metilén-kloridot desztillálnak. A desztillációt követően a hulladék anyagot (a bitumen és metilén-klorid maradványát) műanyag tárolóedénybe helyezik, a vegyianyag tárolóba szállítják és egy hordóba töltik. A továbbiakban szennyezett hulladékként kezelik és egy erre jogosult vállalkozó gondoskodik a hulladék elhelyezéséről.

 

Megoldás

A kockázatok azonosítása

Kockázat felmérést végeztek a metilén-klorid szállításával, tárolásával és kezelésével kapcsolatos műveletek és tevékenységek megvizsgálásával. A vegyianyag expozícióján túlmenően számos egyéb kockázatot is azonosítottak.

A kockázatok a következők:

A lerakodás során

·          környezeti szennyezés az anyag véletlen kiömlésekor;

·          a kezelő ütközése a tolató járművel;

·          tűz/robbanás az anyag véletlen kibocsátásakor hő – vagy gyújtóforrás hatására;

·          lábsérülés a 200 l-es hordók leesésétől a lerakodás során;

 

A tárolás során

·          keresztszennyeződés más anyagokkal, ami tűz és robbanás kockázatát hordozza;

·          környezetszennyezés a korrodeált tárolóedényekből történő anyagkiömlés következtében;

·          tűz/robbanás az anyag véletlenszerű kiömlésekor hőforrással való érintkezés hatására.

 

A kezelés során

·          az anyag belégzése, lenyelése és abszorpciója véletlenszerű érintkezéskor a lerakodás, szállítás, áttöltés és vizsgálat közben;

·          tűz az áttöltéskor és a laboratóriumi vizsgálat során hőforrással való érintkezés következtében;

·          szemsérülés az anyaggal való véletlenszerű érintkezéskor.

A kockázatfelmérés magában foglalta a folyamat megfigyelését, a munkaerővel folytatott konzultációt, az anyagot gyártó cégtől történő információ kérést és a biztonsági adatlapok és termékinformációs lapok által közölt információk áttekintését.

A hatékony kockázatcsökkentési intézkedések meghatározása:

A vállalat nemrégiben első ízben vezetett be biztonsági menedzsment- és monitor rendszert. Rövid- és hosszú távú kockázatcsökkentési intézkedéseket foganatosítottak, ami magába foglalta az eljárás megváltoztatását az üzemvezetővel és a tevékenységben érintett dolgozókkal egyetértésben.

A változtatás egyik eleme az áttöltés és vizsgálat minden tevékenységének az elszívó fülkében történő végzése.

Felmerült a mintáknak külső laboratóriumba küldése is a dolgozók expozíciójának csökkentésére. A jelenlegi technológiai változtatások és a szabványban megjelenő rugalmasság lehetővé teszi a teljes folyamat felülvizsgálatát és a metilén-klorid kiküszöbölését a folyamatból. Áttekintették az alternatív vizsgálati módszerek alkalmazásának lehetőségét is.

A konzultációt követően speciális kemencét alakítottak ki, amely lehetővé teszi az anyag szétválasztást a bitumen magas hőmérsékleten történő kiégetésével. A forró anyaggal való érintkezés kockázata megmarad ugyan, de az eljárás megváltoztatásával kiküszöbölhető a rákkeltő anyag és radikálisan csökkenthető a súlyos megbetegedések, a tűz, a fizikai sérülések és a környezetszennyezés kockázata.

 

Eredmények

Több hatékony intézkedést vezettek be a munkafeltételek megváltoztatására és a munkakörnyezet javítása is hozzájárult a biztonsági kultúra növeléséhez. A képződő hulladékanyagok szintén kevésbé veszélyesek.

A metilén-klorid vásárlás megtakarítható és a konzultáció költsége, valamint az egészségügyi felügyelet költségei is csökkenthetők. Az új vizsgálati módszer ugyanakkor gyorsabb is.

 

Az új  kemence bevezetésének előnyei:

·          A gyorsabb kötőanyag visszanyerés és a vizsgálati eredmény gyorsabb rendelkezésre állása mellett kevesebb forrásra van szükség a vizsgálat kivitelezéséhez és ez jelentős laboratóriumi költség csökkenést eredményez. Míg a minta kemencében van, a laboráns más műveletet tud végezni, ami átlagosan napi 3-4 munkaóra megtakarítást eredményez.

·          A biztonságosabb eljárás viszonylag alacsony költséggel (10.000 EUR) elvégezhető.

·          A szűrő csere költségei megtakaríthatóak. A szűrőköltség megtakarítása évi 330 EUR-t jelent.

·          A hosszú távú költségeket a berendezés megvásárlásának, az egyéni védőeszközök megvételének és karbantartásának ill. a monitorozásnak az árával kell szembeállítani.

A monitorozás költségei kb. 3600 EUR-t tesznek ki évente (havi hat órát számítva a belső munkavédelmi koordinátor részére).

·          Az egészségügyi felügyelet és az expozíciós szintek mérésével kapcsolatos konzultációs díjak jelentősen csökkentek. A konzultációs díj megtakarítás 3.600 EUR egy külső konzultáns havi félnapos látogatásával számolva.

·          A metilén-klorid vásárlás és a hulladék elhelyezésének költsége megtakarítható. A vásárlási költség megtakarítása évi 2.000 EUR-t, a hulladék elhelyezése 1.000 EUR-t jelent.

·          A betegség miatti hiányzás valószínűsége csökkent.

·          A jobb munkakörnyezet növelte a biztonságtudatot és a biztonsági kultúra színvonalát.

 

Észrevételek

Lényeges a követéses értékelés a megoldás hatékonyságának és a várt eredmények teljesülésének ellenőrzésére.

¨¨¨

RAGASZTÓK GŐZEI OKOZTA KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE

 

Jorge Honório da Silva e Filho, Lda.

Zona Industrial do Cartaxo, Lote 19,

Apartado 6 – 2070

P– 2070 Vila Chã de Ourique – Cartaxo

Portugal

E-mail: jhonorio@jhonorio.pt

Konzultáns:

COSAT – Consulters of Hygiene, Safety and Health at

Work; S.A.

Rua da Guiné, 25 – 2685-336 Prior Velho

Portugal

E-mail: info@cosat.pt

 

Téma

Az izotermikus kamrák gyártásánál a ragasztási eljárás során képződő káros gőzök expozíciójának csökkentése az eljárás módosításával.

 

Probléma

Jorge Honório Da Silva e Filho izotermikus kamrákat gyárt élelmiszerszállítás céljára. A vállalatnál elvégzett kockázatfelmérés során problémát találtak az izotermikus kamrák panelelemeinek ragasztási folyamatában.

Mindenegyes panel több poliuretán és üvegszál rétegből áll, amelyeket sztirolalapú gyantával ragasztanak egymáshoz.

A teljes ragasztási eljárás négy alfeladatra bontható.

·          Előkészítés (kb. 1 óra) : egy dolgozó ragasztóelegyet készít a katalizátor, a gyorsító és kálcium-karbonát gyantához adásával, majd manuálisan összekeveri az anyagokat homogén elegyet állítván elő.

·          A gyanta alap felvitele (1,5 óra): két dolgozó szórópisztoly segítségével felviszi a ragasztót a panel elemeire.

Szárítás (6 óra): a panelt préselve tárolják és folyamatosan ellenőrzik.

·          Tisztítás (1 óra): minden használt eszközt acetonnal megtisztítanak.

 

A kockázat felmérés feltárta, hogy a tevékenységgel kapcsolatos legfőbb kockázat a sztirol gőz (az előkészítés és felvitel során) és az aceton gőz (tisztításkor) expozíciója. Az ezen anyagokkal kapcsolatos toxikológiai kockázatok magukba foglalják a bőr, a szem és a felső légutak irritációját és emésztőrendszeri hatásokat. A krónikus expozíció érintheti a központi idegrendszert, depresszió, fejfájás, fáradtság és gyengeség tüneteinek kiváltásával és befolyásolhatja a veseműködést, valamint hatással lehet a vérre. A Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége (IARC) osztályozása szerint a sztirol lehetséges emberi rákkeltő. Az aceton súlyos légzőszervi problémákat okozhat.

 

Megoldás

A vállalat a 2001–2003-as kockázat megelőzési programja során számos módosítást talált szükségesnek a ragasztó eljárásban. A javasolt változtatásokat a munkavédelmi bizottság megvitatta és egyetértett a rövid és középtávú intézkedések végrehajtása tekintetében.

 

Rövidtávú intézkedések

Az expozícióban dolgozók tájékoztatása a potenciális kockázatokról.

Oktatás a figyelembe veendő megelőző intézkedésekre vonatkozóan.

A lényeges biztonsági adatlapok kifüggesztése a tároló- és munkahelyiségekben konzultációs céllal.

Megfelelő tartályok beszerezése a tiszta és szennyezett aceton számára, az újrafelhasználhatóság érdekében.

A meglévő kockázatoknak megfelelő egyéni védőeszközök beszerzése.

Az exponált dolgozók számának csökkentése.

·          Speciális, hathavonkénti egészségügyi ellenőrzés biztosítása az exponált dolgozók számára a szokásos egészségügyi felülvizsgálaton kívül.

 

 

A vállalat vizsgálatokat végzett a hosszabbtávú műszaki megoldásokat illetően, amelyek a munkamódszerek megváltoztatását és/vagy más, kevésbé káros vagy veszélyes termékek felhasználását célozták. A vizsgálat során új eszközöket és alternatív termékeket próbáltak ki és tanulmányozták a vonatkozó, publikált szakirodalmat. Ezek alapján a következő intézkedések bevezetéséről döntöttek:

 

Hosszútávú intézkedések

Ragasztó előkészítés: a szabad levegős eljárást automata tisztítót alkalmazó, zárt rendszerű eljárással helyettesítették és a sztirol-alapú gyantát poliuretán ragasztóra cserélték. Bár ez a termék is veszélyes anyag, viszont szobahőmérsékleten a sztirollal ellentétben nem illékony és alkalmazása az előkészítés, a felvitel és a tisztítás új módszereivel együtt a kockázatok csökkenését eredményezi.

Kollektív megelőző intézkedésként szellőzőrendszert és levegőfrissítőt helyeztek üzembe.

A dolgozókat tanácsokkal látták el a megfelelő védőeszköz használatát illetően a poliuretán gyanta biztonsági adatlapjával összhangban.

Az exponált dolgozók részére speciális egészségügyi felügyeletet biztosítottak, amely az asztmás tünetek megjelenését és a lényeges biológiai jelzők vizeleti koncentráció szintéjét kíséri figyelemmel.

 

Eredmények

 

      Az új megoldások előnyei:

Az új poliuretán ragasztót zárt rendszerben készítik és ilymódon az eljárás ezen szakaszában a káros anyagok expozíciója megszűnt.

Az illékony terméket szobahőmérsékleten nem illó anyaggal helyettesítették.

Az új ragasztó felvitele zárt rendszerben történik közvetlenül a panel felületéhez illesztett csövön keresztül. A feladat elvégzéséhez szükséges idő 1,5 óráról 1 órára csökkent.

A tisztítás szintén zárt rendszerben automatikusan történik és ezáltal elkerülhető az aceton használata.

Kevesebb dolgozó vesz részt az eljárásban és így csökkenthető az exponált dolgozók száma.

Az új munkamódszerek eredményeképp az átlagos expozíciós idő 4,5 óráról 3 órára csökkent.

 

Az említett egészségügyi és a termelékenységben mutatkozó előnyök mellett pénzügyi haszon is jelentkezett a vállalatnál. Két alfeladatot például (az előkészítést és a tisztítást) kiküszöböltek és ezzel két órát takarítottak meg. A felviteli fázisban bevezetett változások további 1,5 órás termelési idő csökkenéshez vezettek.

 

 

 

Észrevételek

 

A folyamatban résztvevő dolgozókkal folytatott konzultációknak jelentős szerepet kell kapniuk az ilyen típusú beavatkozásoknál. Ezáltal biztosítható a meghozott intézkedések fenntarthatósága, azonosíthatóak az ajánlott változások nem kívánt következményei és tudatosíthatóak a felmerülő kockázatok.

¨¨¨

VEGYI ANYAGOK BIZTONSÁGOS ÉS KÖRNYEZETBARÁT KEZELÉSÉNEK OKTATÁSA

Finnish Institute of Occupational Health

Uusimaa Regional Institute of Occupational Health, Arinatie 3A

FIN-00370 Helsinki

Finland

Tel: (358-9 47 47 29 36

Téma

A környezet és a dolgozók védelmét célzó, a vegyi veszélyekre vonatkozó kockázatfelmérési módszer és oktató program bevezetése kis- és középvállalatoknál. Az érintett szektorok: nyomdaipar, fémtermékek gyártása, építőipar, járművek kereskedelme, karbantartása és javítása, textil és szőrme termékek mosása és száraz tisztítása.

Probléma

Kisvállalatoknál a munkahelyen használt veszélyes anyagok nagy kockázatot jelentenek. Számos, különféle vegyianyagot alkalmaznak a fémfelületek kezelésénél, a textil tisztításban és az autójavító műhelyekben. A tárgyalt szektorok kisvállalatai gyakran nincsenek a megfelelő tudás és források birtokában a kémiai kockázatok kezeléséhez, míg az őket alvállalkozóként alkalmazó nagyobb szervezetek növekvő mértékben igénylik a szigorú biztonsági és környezetvédelmi szabványoknak való megfelelést. A kisvállalatoknak ugyanakkor szükségük van egyszerű, világos útmutatókra a vegyi kockázatok felmérését illetően.

Megoldás

Gyakorlati jártasság kifejlesztésére szolgáló módszert és kémiai biztonsággal kapcsolatos támogatást igényeltek a kisvállalatok.

A projekt tartalma:

·          a helyzet és a szükségletek felmérése vállalaton belül

·          kis cégek vezetőinek, brigádvezetőinek, dolgozóinak kiképzése az alkalmazott vegyianyagok egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi kockázatainak felmérésére

·          útmutatók a vegyi kockázatok felméréséhez és kezeléséhez öt ipari szektorban

·          vegyi kockázatfelmérési támogató módszer kifejlesztése a saját alkalmazottak, szakemberek és hatóságok segítségével.

Kémiai kockázatfelmérési rendszer

Kémiai kockázatfelmérési rendszer

Kémiai kockázatfelmérés vállalati szinten

A kémiai és környezeti adatokat minden cégnél kérdőíves felméréssel gyűjtötték össze.

Konzultáns szakértők helyszíni vizsgálatokat végeztek a vállalatoknál. A termelési technológiát, az alkalmazott vegyianyagokat, a biztonsági adatlapok minőségét, a termék címkézésének pontosságát, a foglalkozási expozíció csökkentésére tett műszaki óvintézkedéseket, az egyéni védőeszköz használatot, a hulladékkezelést és a levegőbe ill. a vízbe történő szennyezés kibocsátást a kémiai menedzserrel együttműködve felmérték. A kémiai menedzserek hozzáláttak kémiai kockázatkezelői stratégiájuk kidolgozásához.

Számos problémával találkoztak.

Minden érintett szektornál nehézséget jelent a vegyianyagok felhasználása.

Jelentős különbségek is vannak a vegyi kockázatok felismerésében és a felmérésre rendelkezésre álló forrásokban.

A legtöbb cégnél hiányzott vagy már elavult néhány biztonsági adatlap. Számos importált vegyianyag esetében a címkék finn fordítása hiányzott.

A vegyi szabályozás nem volt egyértelmű. Az allergén vagy karcinogén anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérése bonyolultnak bizonyult, de a széles körben alkalmazott vegyianyagok pl. oldószerek, savak veszélyei jól ismerteknek tűntek. Mindazonáltal őszinte érdeklődés volt tapasztalható a vegyianyagokkal kapcsolatos kockázatok jobb megismerése iránt.

A dolgozók és a kémiai menedzserek kiképzése

A kémiai menedzsereket szektor-oirientált csoportokban oktatták.

Szeminárium sorozatot szerveztek az öt ipari szektor kémiai menedzserei számára. Az általános kémiai kockázatfelmérésen túlmenően a szemináriumok az ágazatra jellemző, specifikus kockázatokkal (pl. motorüzemanyag kezelésének kockázata autójavító üzemekben, felületkezelő vegyianyagokkal kapcsolatos kockázatok fémipari termékek gyártásánál, stb.) is foglalkoztak.

A dolgozók képzését a különböző vállalatoknál a dolgozók ill. felügyelőik igényeihez szabták. A kémiai oktatás szükségleteinek felmérését a dolgozók között kiosztott kérdőívek alapján végezték minden vállalatnál.

A dolgozók aktív érdeklődést mutattak a munkahelyükön használt vegyianyagok kockázatainak, a termékcímkékkel és biztonsági adatlapokkal kapcsolatos információt illetően.

Szintén nagyon népszerű volt a legtöbb cégnél az egyéni védőeszközök használatát, az elsősegélyt és a tűzvédelmet érintő oktatás.

Kémiai útmutatók

Szektor-specifikus kémiai útmutatók is készültek oktatási segédanyagként.

Az útmutató anyaga a projektben résztvevő csoport szakmai ismereteire és a cégek gyakorlati tapasztalataira épült. Az útmutató a kémiai rendeletek összesítését nyújtja és a vegyi kockázatok felmérésének sémáját. Az útmutatók legsikeresebb részének egy nagy táblázat bizonyult, amely minden ágazat esetében tartalmazta a speciális munkafolyamatokat., az alkalmazott vegyianyagok tulajdonságait, a feladat végzése közben felmerülő kockázatokat, a biztonsági óvintézkedéseket és a környezetvédelmi szempontokat. Az útmutatók gyakorlati információkat is nyújtanak pl. kapcsolat felvételi lehetőségeket közölnek a szakértőkkel, hatóságokkal, biztonsági berendezések forgalmazóival és különféle konzultációs szolgálatokkal.

Kockázat felmérési támogató rendszer

Különféle követő intézkedéseket kezdeményeztek a célvállalatoknál, pl.:

·          biztonsági adatlapok beszerzése vagy felújítása

·          az alkalmazott vegyianyagok jegyzékének összeállítása

·          a termék címkék ellenőrzése és javítása

·          a kevésbé veszélyes vegyianyagokkal való helyettesítés lehetőségének megvizsgálása

·          az egyedi expozíciók becslése és az expozíciós szintek mérése

·          a vegyi hulladék mennyiségének mérése és csökkentése

·          a levegőbe és a vízbe jutó vegyi emisszió meghatározása és csökkentése.

A biztonsági vezető, a menedzsment, az alkalmazottak és a foglalkozás-egészségügyi csoport megvitatta a megelőző intézkedések (műszaki és egészségügyi) prioritási sorrendjét. Egyetértettek az intézkedések sorrendje, a felelős személyek és a követés tekintetében.

 

Eredmények

A projekt 90 kisvállalatot és 3000 dolgozót ölelt fel, akik gyakorlati képzésben és támogatásban részesültek, ami a munkahelyi körülményeik javítását indította el.

Észrevételek

Kisvállalatok esetében az információ és a képzés önmagában sokszor nem elegendő még akkor sem, ha azok a szektor speciális igényeihez vannak igazítva és a szükségletek kielégítése aktív támogatást kap. A kockázat felmérésénél különösen gyakran igényelnek további útmutatást, aktív támogatást és tanácsadást az információk felhasználására vonatkozóan, ahogy ezt a tárgyalt eset is bizonyította.

¨¨¨

VESZÉLYES ANYAGOK BIZTONSÁGOS KEZELÉSE

( Dangerous Substances Handle with Care)

A nagy munkahelyi kockázatok kiküszöbölésének európai programjához csatlakozva az Európai Munkavédelmi Ügynökség a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos tanulmány-gyűjteményt közöl, amelynek főbb témái: a kockázatkezelés kultúrájának megszilárdítása, a vegyianyagok foglalkozási expozíciós határértékeinek megállapítása az EU-ban, a veszélyes anyagok helyettesítésének lehetőségei, biológiai kockázatok a munkahelyeken, stb.

¨¨¨

ÉPÍTŐIPAR

Biztonságos munkavégzés a tetőn

A zaj kezelése az építkezésen

Azbeszt az építkezésen

Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapja – Állványozó

Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapja - Darukezelő

FACTS 49

Európai Munkavédelmi Ügynökség

Biztonságos munkavégzés a tetőn

A tetőn végzett munka veszélyes lehet és magas biztonsági követelményeket támaszt időtartamától függetlenül.

A Tények sorozat ezen adatlapja alapvető támpontot nyújt a biztonságos munkavégzéshez a tetőn, de nem ad részletes útmutatást. További tanácsok iránti igény esetén a munka megkezdése előtt ajánlatos a felettes hatóságokkal vagy egyéb szervezetekkel érintkezésbe lépni.

Óvintézkedések a tetőn végzett munkánál

Szükség van erre a munkára?

A tetőről vagy azon keresztül történő leesés megakadályozásának legbiztosabb módja nem felmenni a tetőre.

Ha mégis el kell végezni a  munkát, akkor előbb meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e ehhez a tetőre menni és hogy csökkenthető-e a tetőn töltött idő. Pl. Részlegesen össze lehet-e állítani a tetőelemeket a talajszinten, annak érdekében, hogy minél kevesebb időt kelljen a magasban tölteni.

A munka megkezdése előtt

Minden tetőn végzett munka megkezdése előtt kockázat felmérést kell készíteni.

A szükséges munkaeszközöknek rendelkezésre kell állniuk, meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket és munkaszervezési lépéseket. A dolgozókat világos utasításokkal kell ellátni és kiképezni. Minden tetőn végzett munka, legyen bár csak néhány perces, gondos tervezést igényel a dolgozók kockázatának minimalizálása érdekében.

A leesés megelőzése

A tetőn végzett munka vagy az oda fel – ill. onnan lejutás során fellépő kockázatok kiküszöbölésére megfelelő óvintézkedéseket kell foganatosítani. A kockázat felmérés eredményeire támaszkodva az egyéni védőintézkedéseket megelőzően kollektív védőintézkedéseket kell végrehajtani.

A leesések megelőzését szolgáló biztonsági berendezéseknek (pl. a peremkorlátnak) elég erősnek kell lenniük az esés megakadályozására vagy fékezésére a dolgozók sérüléseinek elkerülése érdekében.

A leesés megelőzését szolgáló intézkedéseket a magasban végzett munka megkezdésétől a befejezéséig be kell tartani. A tetőn végzett munka során az időjárási körülményeket is számításba kell venni, mivel a jég, a nedvesség vagy a szél jelentősen megnöveli az emberek vagy tárgyak leesésének kockázatát.

Leeső tárgyak

A leeső tárgyak halálos sérülést okozhatnak.

A tetőről semmit sem szabad ledobni.

 

Az alábbiak szerint kell eljárni:

·          zárt csúszdákat kell használni, vagy a földre engedni a hulladékokat,

·          nem szabad felhalmozódnia azoknak az anyagoknak, amelyek leeshetnek,

·          meg kell akadályozni a bejutást a tető alatti, illetve szomszédságában lévő veszélyes területekre,

·          hulladékfogó hálót, fedett kezelő járdákat és egyéb biztonsági eszközöket kell használni a sérülést okozó, leeső tárgyak megakasztására,

·          ahol lehetséges, el kell kerülni a nagy vagy nehéz tárgyak tetőre vitelét,

·          biztosítani kell az összes anyag helyes tárolását, különösen szeles időben.

Oktatás

A tetőn dolgozó munkásnak megfelelő ismeretekkel, képzettséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie a biztonságos munkavégzéshez. A dolgozókat ki kell oktatni, hogy felismerjék a kockázatokat, megértsék a helyes munkamódszereket és birtokában legyenek azoknak a képességeknek, amelyekkel a tevékenység biztonságosan elvégezhető, pl. peremkorlát felhelyezése, mobil emelő platón történő munkavégzés, heveder rendszerek összeállítása és viselése.

Tető típusok

Lapostetők

A lapostetőn végzett munka nagy kockázattal jár.

A dolgozók leeshetnek:

·          a kész tető széléről,

·          arról a peremről ahol a munkát végzik,

·          nyílásokon, réseken vagy törékeny tetővilágítókon keresztül.

Megelőző intézkedésekre van szükség a lapostetőkön végzett munka során, ha fennáll a leesés kockázata.

Óvintézkedések szükségesek a tetőperemeknél, nyílásoknál, a tetőre jutási pontokon, és a törékeny tetővilágítóknál.

Nyeregtetők

Nyeregtetőnél a dolgozók leeshetnek:

·          az ereszről,

·          a tetőn lecsúszva és az ereszen átbukva,

·          a tetőn keresztül az épületen belül,

·          az oromvégekről.

A peremkorlátnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ellenálljon a nekiütköző személynek. Minél hosszabb és meredekebb a lejtő, a peremkorlátnak annál erősebbnek kell lennie. Az emelőplatók biztonságos munkaterületet nyújtanak a tetőn történő munkavégzés alternatívájaként. Alkalmazásuk különösen hasznos lehet a rövid időtartamú munkák esetében vagy bontáskor, amikor nyílások keletkeznek a tetőn.

Biztonságos fel- és lejutást ill. munkaterületet kell kialakítani. Mivel a cserepeken és palánkon nem biztonságos a járás, tetőlétrákat és hasonló eszközök használata szükséges.

Törékeny tetők

A törékeny anyag nem tartja meg biztosan a személy ill. egyéb teher súlyát. Számos tetőszerkezet törékeny vagy azzá válhat. Az azbesztcement, üvegszál és műanyag az öregedés során általában törékenyebbé válik, az acéllemezek viszont rozsdásodhatnak.

A rosszul karbantartott tetőn a lemezek alátámasztása gyenge lehet. A tetőnek lehetnek törékeny pontjai (pl. tetővilágítók), amelyek nem tűnnek fel rögtön vagy időlegesen törékenyek, különösen az építési tevékenység közben.

A törékeny tetők nem nyújtanak biztonságos munkaterületet és megfelelő óvintézkedések nélkül nem szabad rájuk lépni.

Ipari tetők

A széles fesztávú ipari tetőkről való leesés kockázatai:

·          leesés a tető pereméről,

·          leesés a nem befejezett tető nyílásain keresztül,

·          leesés a burkoló lemezeken keresztül,

·          leesés a belépő peremeknél, ahol a nem védett nyílások elkerülhetetlenek,

·          leesés a gerendákról a tetőlemezek kihelyezésekor,

·          leesés törékeny vagy időlegesen védett tetővilágítókon vagy burkolatokon keresztül.

A helyes tervezés jelentősen csökkentheti az ipari tetőkön végzett munka kockázatát.

A kulcselemek az alábbiak:

·          A dolgozók tetőn közlekedése szükségességének csökkentése;

·          rakodórámpák használatával,

·          a lemezeknek a megfelelő helyre, a megfelelő időben történő szállításával,

·          kijutási pontok kialakításával, amelyek kényelmes munkavégző helyzetet biztosítanak.

·          A leesés kockázatának csökkentése inkább biztonságos munkahelyek kialakításával, mint a zuhanásgátló eszközök használatára alapozva.

Munkavégzés meglévő tetőkön

Ez a típusú munka magában foglalja az ellenőrzést, karbantartást, tisztítást, valamint a felújítást, kicserélést, leszedést. Nem szakemberek, pl. takarítók, gondnokok, házfelügyelők gyakran végeznek ellenőrző vagy takarító tevékenységet. Ez a munka nem végezhető megfelelő kockázat felmérés, tervezés, óvintézkedések és felügyelet nélkül.

Régi tetőkön végzendő munka tervezése

A régi tetőkön végzendő munka gondos tervezést igényel, amelynek tartalmaznia kell a

·          tető törékeny részeinek azonosítását,

·          a megelőző intézkedések meghatározását,

·          kapcsolatfelvételt az ügyféllel (ha szükséges),

·          szerkezetvizsgálatot,

·          kockázat felmérést.

A tető javítása, felújítása, leszerelése tervezéskor ki kell térni az anyagoknak a tetőről való leszerelése és tárolása módjára. A szétszerelés teljes folyamán biztonsági eszközöket kell alkalmazni a dolgozók leesés elleni védelmére.

A biztonságos munkamódszer kialakítása tetők és tetőfedő anyagok szétszerelésénél, bontásánál alapvető fontosságú.

Konzultáció

A munkaerővel folytatott konzultáció követelménynek tekintendő. Szakismeretük felhasználása segítséget nyújt a kockázatok azonosításához és a megoldások kivitelezéséhez. A munkavállalók véleményét ki kell kérni a munkavédelmi intézkedésekről és új termékek vagy technológiák bevezetése előtt. A konzultációk biztosíthatják a dolgozók elkötelezettségét a munkavédelmi eljárások és fejlesztések iránt.

Jogi szabályozás

A tetőn végzett munkára vonatkozó lényeges EU irányelvek:

·          a Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK Irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről,

·          a Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK Irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről.

·          Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK Irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről  szóló 89/655/EGK Irányelv módosításáról.

Az európai direktívák a munkavédelmi minimumkövetelményeket fogalmazzák meg és ezek kerültek át a tagországok nemzeti törvényeibe. A nemzeti törvénykezés azonban magasabb követelményeket is támaszthat, ezért a felettes hatóságokkal való egyeztetésre van szükség.

További információ

A Tények sorozat ezen adatlapja az Európai Munkavédelmi Hét – 2004 alkalmából készült.

A sorozat többi adatlapja és az építőiparra vonatkozó további információ a http://ew2004.osha.eu.int címen érhető el. Az információforrást folyamatosan karbantartják és fejlesztik. Az európaiét ––H

 munkavédelmi törvénykezésre vonatkozó információ a http://europe.osha.eu.int/legislation/. címen található.

European Agency for Safety and Health at Work

Gran Via, 33, E-48009 Bilbao

Tel. (34) 944 79 43 60, fax (34 944 79 43 83

information@osha.eu.int

¨¨¨

FACTS 50

Európai Munkavédelmi Ügynökség

A zaj kezelése az építkezésen

Az erős zaj munkahelyi expozíciója irreverzibilis halláskárosodást, baleseteket okozhat és hozzájárulhat egyéb egészségügyi problémák fellépéséhez.

A Tények sorozat ezen adatlapja bevezetésül szolgál a zaj ügyintézéshez az építkezéseken a helyszíni munka megkezdése előtt ill. folyamán.

Zaj az építkezésen

Az építkezésen számos tevékenység zajjal jár. A dolgozók nemcsak saját tevékenységük zajával terheltek, de a környezeti, a háttér ill. a helyszínen végzett más munkálatok zaja is hat rájuk.

Az építkezésen fellépő zaj főbb forrásai a következők:

·          az eszközök ütközése (pl. beton törők)

·          robbanóanyagok használata (pl. robbanótöltények)

·          pneumatikus berendezések

·          belsőégésű motorok

Zajkezelés- a helyszíni munka megkezdése előtt

Zajcsökkentő intézkedések tervezése a

·          tervezési szakaszban – a zajos munka kiküszöbölése vagy minimalizálása

·          szervezési szakaszban – a helyszíni zajkezelés és kockázatcsökkentés megtervezése

·          szerződési szakaszban – a jogszabályi követelmények teljesítésének biztosítása a szerződő felek részéről

·          építési fázisban – a kockázatok felmérése, csökkentésük vagy kiküszöbölésük és a felmérés felülvizsgálata.

A helyszíni munka megkezdése előtt elvégzendő feladatok:

·          alacsony zajszintű gépek és berendezések beszerzése (vásárlás ill. bérlés),

·          a zajcsökkentési követelmények feltüntetése a tender kiírásban (a nemzeti szabályozásnak való megfelelés a minimális igény),

·          a munkafolyamatok olyan tervezése, hogy a dolgozókat minimális zajterhelés érje,

·          zajcsökkentési program megvalósítása (pl. tervezéssel, oktatással, adatelemzéssel, helyszíni rendezéssel, karbantartással).

Lényeges rendelkezések

·          a Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK Irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről,

·          az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 6-i 2003/10/EK Irányelve a munkavállalókra ható fizikai tényezők (zaj) expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.

·          A Tanács 1989. november 30-i 89/656/EGK Irányelve a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről.

Az irányelvek minimális kívánalmakat fogalmaznak meg. A nemzeti törvénykezés magasabb követelményeket is támaszthat, ezért szükséges a felettes hatóságokkal való egyeztetés. Léteznek –egyéb lényeges irányelvek(*1) és harmonizált szabványok is (pl. a  zajemisszió mérésére).

Zajkezelés a helyszínen

A zaj aktív módon kezelendő a helyszínen a munka megkezdése előtt, egy négylépcsős folyamatban

·          Felmérés – a zajkockázat felmérése kompetens személy által,

·          Kiküszöbölés – a zajforrások eltávolítása a helyszínről,

·          Csökkentés – intézkedések az expozíció megelőzésére, végső megoldásként egyéni hallásvédő eszközökkel,

·          Felülvizsgálat – a munkafolyamat változásainak ellenőrzése és a felmérés és a csökkentő intézkedések megfelelő módosítása.

(*1) Például: Az Európai Parlament és a Tanács 1998. november 30-i 98/37/EK Irányelve a tagországok gépekre vonatkozó törvényeinek közelítéséről.

Felmérés

A dolgozók zajexpozíciójának felmérésekor a következőkre kell különös figyelmet fordítani

·          a dolgozókra és az őket érő expozícióra, beleértve:

·                             az expozíció szintjét, típusát és tartamát, mindenfajta ütközéses vagy impulzus zaj expozíciót és annak megítélését, hogy a dolgozók különleges kockázati csoporthoz tartoznak-e;

·                             ahol lehetséges, ott a zaj és rezgés ill. a zaj és a foglalkozással kapcsolatos ototoxikus (a fület károsító) anyagok közötti kölcsönhatásból eredő egészségügyi és biztonsági hatásokat;

·                             a figyelmeztető vagy riasztó jelzések meg nem hallásából adódó egészségügyi és biztonsági kockázatokat;

·                             a dolgozót érő, a szokásos munkaidőn kívüli, a munkaadó felelősségi körében fellépő zaj expozíciós értékeket;

·                             a zaj emisszió csökkentésének figyelembevételével kialakított, alternatív munkaeszközöket;

·                             releváns tájékoztatást az egészségügyi felügyelettől;

·                             a megfelelő hallásvédő eszközök hozzáférhetőségét.

A zaj kiküszöbölése

Ahol lehetséges, a zaj keletkezését ki kell küszöbölni, ami a konstrukció vagy a munkamódszer megváltoztatásával érhető el. Ha a zaj kiküszöbölése nem valósítható meg, akkor a zaj csökkentésére kell törekedni.

Zajcsökkentés

A dolgozók zaj elleni védelmének műszaki és szervezési intézkedéseket is felölelő három lépése a következő:

·          zajcsökkentés a forrásnál;

·          kollektív intézkedések, beleértve a munkaszervezést;

·          egyéni hallásvédelem.

Zajcsökkentés a forrásnál

A zajcsökkentő intézkedések magukba foglalják:

·          az alacsonyabb zajemissziójú gépek alkalmazását;

·          a fém – fém ütközés elkerülését;

·          ütközéscsillapítást a zajcsökkentés érdekében és a rezgő részek izolálását;

·          hangtompítók felszerelését;

·          megelőző karbantartást: az alkatrészek elhasználódásával a zajszint megváltozhat.

Kollektív zajcsökkentő intézkedések

A fenti lépéseken kívül intézkedéseket kell tenni mindazok védelmére, akiket zajexpozíció érhet. Ha a helyszínen több vállalkozó dolgozik, lényeges a munkaadók közötti kapcsolat.

A kollektív intézkedések az alábbiakat ölelik fel:

·          a zajos folyamatok izolálása és zajos területekre való bejutás korlátozása;

·          a zaj levegőbeli útvonalának megszakítása zajvédő burkolatokkal, falakkal;

·          zajelnyelő anyagok alkalmazása a zajvisszaverődés csökkentésére;

·          a talaj által közvetített zaj és rezgés csökkentése úszólemezek alkalmazásával;

·          a zajos területeken töltött idő korlátozása megfelelő munkaszervezéssel;

·          a zajos munka elvégeztetése olyankor, amikor a lehető legkevesebb dolgozót érhet zajterhelés;

·          olyan munkarend kialakítása, amely csökkenti a zajexpozíciót.

Egyéni hallásvédelem

Az egyéni hallásvédelem végső eszközként alkalmazható.

Ebben az esetben:

·          az egyéni hallásvédő eszközöket viselni kell és használatát kötelezővé kell tenni,

·          meg kell felelniük a munka jellegének, típusának, a zajszintnek és kompatibilisnak kell lennie más egyéni védőeszközökkel,

·          a megfelelő hallásvédők választékának kell rendelkezésre állnia a munkások számára, hogy kiválaszthassák a legkényelmesebbet,

·          a dolgozókat ki kell képezni a hallásvédők használatára, tárolására és karbantartására.

A dolgozók bevonása

A helyszínen dolgozók gyakran ismerik a speciális zaj problémákat és a lehetséges megoldásokat is.

A munkavállalók és képviselőik véleményét ki kell kérni a felmérési eljárásról és meg kell vitatni velük a zajcsökkentő intézkedéseket.

Felülvizsgálat

Az építkezésen végzett munka folyamatosan változik. A kockázat felmérés felülvizsgálatát gyakran el kell végezni és a csökkentő intézkedéseket ennek megfelelően kell módosítani.

Oktatás

Az oktatás lényeges része a zajcsökkentésnek.

Az oktatás az alábbi személyek esetében szükséges:

·          a zaj felmérését végzők számára,

·          a tender dokumentáció készítői számára, annak biztosítására, hogy a vállalkozók alkalmazzanak zajcsökkentést,

·          a vezetők számára, hogy teljesíthessék a vonatkozó zajcsökkentési és felmérési kötelezettségeiket,

·          a dolgozók számára, akiknek tudniuk kell, hogyan használják a munkagépeket és ismerniük a zajexpozíció minimalizálásának módjait.

Az oktatásnak a lehető legspecifikusabbnak kell lennie. Az építőipari dolgozók sok esetben többirányú képzettséggel rendelkeznek és különféle eszközöket használnak. Tudniuk kell minimalizálni a különféle zajok expozícióját. Különös figyelmet igényelnek az új dolgozók.

Egészségügyi felügyelet és ellenőrzés

A dolgozónak joga van megfelelő egészségügyi felügyelethez. (*2) Ahol az egészségügyi felügyelet keretében megelőző audiometriás vizsgálatot végeznek, ott az egyedi felvételeket meg kell őrizni és tájékoztatni kell az eredményekről a dolgozót. A vizsgálatok során szerzett ismeretanyagot a kockázat felmérés és a csökkentő intézkedések felülvizsgálatánál fel kell használni.

További információ

A Tények sorozat ezen adatlapja az Európai Munkavédelmi Hét – 2004 alkalmából készült.

A sorozat többi adatlapja és az építőiparra vonatkozó további információ a http://ew2004.osha.eu.int címen érhető el. Az információforrást folyamatosan karbantartják és fejlesztik. Az európai munkavédelmi törvénykezésre vonatkozó információ a http://europe.osha.eu.int/legislation címen található.

European Agency for Safety and Health at Work

Gran Via, 33, E-48009 Bilbao

Tel. (34) 944 79 43 60, fax (34 944 79 43 83

information@osha.eu.int

 (*2) A 89/391/EGK „keret” és a 2003/10/EK „zaj” irányelvekkel összefüggő nemzeti törvények által meghatározott feltételek mellett.

¨¨¨

FACTS 51

Európai Munkavédelmi Ügynökség

Azbeszt az építkezésen

Bevezetés

Minden építőipari, karbantartó és takarító munkás az azbeszt expozíció potenciális kockázatában dolgozik. A Tények sorozat ezen adatlapja definiálja az azbeszt fogalmát, ismerteti egészségügyi hatásait, előfordulási helyeit és a kockázatával terheltek körét. Az adatlap alapvető támpontot nyújt a jó gyakorlat kialakításához, de nem ad részletes útmutatást. Az azbeszt expozíció gyanújának felmerülésekor ezért ajánlatos a felettes hatóságokkal vagy egyéb szervezetekkel érintkezésbe lépni.

Mi az azbeszt?

Az azbeszt az ásványi anyagok egy csoportjának közös neve. Az erős és nagy hőállóságú azbeszt szálakat régóta használják számos területen, pl.:

·          hőszigetelő borítások és bevonatok;

·          tűzálló textilek, papírok és kartonok;

·          kuplungok, fékbetétek;

·          azbesztcement termékek;

·          elektromos szigetelő anyagok;

·          egyéni védőeszközök gyártásánál.

Az azbeszt alkalmazása jelenleg valójában be van tiltva az Európai Unióban, de még sok helyen előfordul és ily módon azbeszt expozíció is felléphet.

Az azbeszt expozíció egészségügyi hatásai

A belélegzett azbeszt szálak súlyos egészségügyi hatásokat válthatnak ki, beleértve az azbesztózist, tüdőrákot és mesotheliomát. Nem ismeretes az azbesztre vonatkozóan biztonságos expozíciós szint. Minél nagyobb az expozíció, annál nagyobb egy azbeszttel kapcsolatos betegség kifejlődésének kockázata.

Az azbeszt expozíció és a betegség első tüneteinek megjelenése között akár 30 év is eltelhet. A korábbi expozíciók hatásai most jelentkeznek.

·          Jelenleg kb. 3000 ember halálát okozza évente a korábbi azbeszt expozíció kiváltotta betegség Nagy-Britanniában és ez a szám várhatóan 10.000-re emelkedik 2010-re(1*)

A 3000 ember 25 %-a korábban az építő vagy karbantartó szektorban dolgozott.

·          Svédországban több halálesetet okoznak az azbeszt expozíció késői hatásai (mellhártya mesotheliomák), mint az összes foglalkozási baleset(2*).

(*1) http://www.hse.gov.uk/asbestos/index.htm

(*2) http://se.osha.eu.int/statistics/osharapp.pdf

 

Jól ismert tény, hogy a cigarettázás tüdőrákot okozhat, de az egyidejű azbeszt expozíció a tüdőrák kifejlődésének kockázatát megsokszorozza. A dohányos esetében, aki azbesztet is belélegzik 50-szer nagyobb a tüdőrák kockázata, mint az azbeszt expozícióval sosem terhelt nem-dohányzó esetében.

Alapvető információk

Az építőiparban, a karbantartó és takarító szektorban dolgozókat azbeszt expozíció érheti. Az azbeszt előfordulás tipikus helyei a következők:

·          falak (szigetelő lemezek a fal alkotó részében)

·          texturált bevonatok és festékek

·          padlócsempék

·          linóleum, padlószőnyegek

·          hőszigetelt bojlerek

·          acélállványok szigetelése

·          szellőző csövek

·          mennyezetek (tűzszakaszok hézagolásánál)

·          mennyezet burkolók

·          ajtók

·          elektromos berendezések

·          fűtőrendszerek (szigetelések a fűtőcsöveken, kazánokon és bojlereken)

·          tetők (elsősorban az azbesztcement termékek)

·          tetőcserepek

·          épület homlokzatok, beleértve az esőcsatornát, párkányt és falburkolatot

·          víz- és szennyvízcsövek

·          szelepek, csőperemek és tömítések, amelyeket bélelnek vagy tömítenek azbeszttel

·          emésztő ciszternák, ablak szekrények és azbeszt papír bélések, stb.

A kockázattal járó foglalkozások

·          vízvezeték szerelő

·          fűtésszerelő

·          villanyszerelő

·          asztalos

·          szőnyeg vagy egyéb padlóburkolat lerakó

·          lakatos

·          karbantartó, beleértve a külső vállalkozót és a gondnokot

·          tetőfedő

·          takarító

·          minden olyan foglalkozás, amely tetők burkolólemezek és hasonló „rejtett” helyek hozzáférését igényli.

A munka megkezdése előtt azbeszt ellenőrzést kell végezni.  Az azbeszt jelenlétével számolni kell, hacsak az ellenkezője nincs igazolva. Meg kell szakítani a munkát és tanácsot kell kérni, ha felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja. Soha nem szabad azbeszt eltávolítást végezni engedély vagy kiképzés hiányában.

Azbeszt tetők

Az azbesztcement tetőfedő anyagok gyakran törékenyek. Mindig meg kell győződni arról, hogy a munkaterület és annak elérhetősége biztonságos-e. Néhány azbeszt tető pótlólagos azbeszt szigeteléssel van ellátva (fröcskölt azbesztszálas szigetelő) alulról, és laza, mállékony állapotú lehet. Ilyen anyaggal találkozva minden dolgozót azonnal vissza kell vonni a területről és szakértő segítséget kell igénybe venni. Nem szabad megkísérelni az anyag eltávolítását.

Egy épület kezelésénél vagy ellenőrzésénél szükséges tudni, hogy van-e azbeszt a helyiségekben, aminek kiderítésére a következő lehetőségek vannak:

·          az épület terveinek átnézése

·          a korábbi munkára vonatkozó dokumentumok (pl. számlák áttekintése)

·          saját ellenőrzés (mintavétel nélkül)

·          tanácskozás építészekkel, felügyelőkkel, munkavédelmi képviselőkkel és alkalmazottakkal, akik további információkat nyújthatnak

·          kompetens személy alkalmazása a helyiségek ellenőrzésére. Mintavételt csak kiképzett személy végezhet. Kétség esetén azbeszt anyagot kell feltételezni.

Ha azbeszt van a helyiségben az embereket az azbeszt expozíciótól meg kell védeni az alábbi lépések megtételével:

·          az azbeszt expozíció kockázatának felmérése

·          az azbeszt tartalmú anyag kezelési tervének, elkészítése, megvalósítása és rendszeres áttekintése

·          naprakész kimutatás arról, hogy hol található azbeszt (terület és típus feltüntetésével)

·          az összes lényeges információ átadása az építő, karbantartó és takarító vállalkozók számára a helyszíni munkálatok megkezdése előtt.

Jogi szabályozás

Számos európai rendelet van az azbesztre vonatkozóan, amelyet a nemzeti törvénykezés is átvett. A tagállamoknak ugyanakkor lehetnek saját, további törvényes követelményei is, ezért egyeztetni kell a releváns hatóságokkal.

Az európai szabályozás az azbeszt felhasználás betiltására törekszik és szigorú szabványokat ír elő a dolgozók védelme érdekében az esetleges expozíció elkerülésére. A lényegesebb direktívák a következők:

·          a Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK Irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről,

·          a Tanács 1990. június 28-i 90/394 EGK Irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről,

·          a Tanács 1998. április 7-i 98/24 EK Irányelve a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről,

·          a Tanács 1983. szeptember 19-i 83/477 EGK Irányelve a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről, módosítva a Tanács 1991. június 25-i 91/382/EGK Irányelvével ill. az Európai Parlament és a Tanács 2003. március 27-i 2003/18/EK Irányelvével.

További információ

A Tények sorozat ezen adatlapja az Európai Munkavédelmi Hét – 2004. alkalmából készült. A sorozat többi adatlapja és az építőiparra vonatkozó további információ a http://ew2004.osha.eu.int címen érhető el. Az információforrást folyamatosan karbantartják és fejlesztik. Az európai munkavédelmi törvénykezésre vonatkozó információ a http://europe.osha.eu.int/legislation címen található. A veszélyes anyagokra vonatkozó és egyéb munkavédelmi témájú adatlapok a http://agency.osha.eu.int/publications/ factsheets címről tölthetők le.

European Agency for Safety and Health at Work

Gran Via, 33, E-48009 bilbao

Tel. (34) 944 79 43 60, fax (34 944 79 43 83

information@osha.eu.int

¨¨¨

ILO

CIS

Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapja

Állványozó munkás (Építőipar)

Mi a foglalkozási kockázatok adatlapja?

Ez az adatlap egyike a Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapjainak. A hivatásszerűen munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozók számára készült: foglalkozás-egészségügyi orvosoknak, nővéreknek, biztonsági mérnököknek, higiénikusoknak, oktatási és tájékoztatási szakembereknek, felügyelőknek, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek, munkavédelmi felelősöknek és más kompetens személyeknek.

 

Az adatlap szabványos formában felsorolja mindezt a kockázatot, amellyel az építőipari állványozó munkás normális munkavégzése során szembesül. Az adatlap inkább információforrásnak, mintsem tanácsadásnak tekinthető. A sérülések és balesetek okainak ismerete megkönnyíti a megfelelő megelőző intézkedések megtervezését és véghezvitelét.

 

Az adatlap négy oldalból áll:

·          1. oldal: Tájékoztatás a foglalkozással kapcsolatos leglényegesebb kockázatokról.

·          2. oldal: A foglalkozással kapcsolatos különféle kockázatok részletes és rendszerezett bemutatása a megelőző intézkedések feltüntetésével (l-el jelölve, amelynek magyarázata a harmadik oldalon található).

·          3. oldal: Megelőző intézkedések ajánlása a kockázatok kiküszöbölésére.

·          4. oldal: Speciális információk elsősorban a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberek számára, beleértve a munkakör rövid leírását, a feladatok felsorolását, megjegyzéseket és az irodalomjegyzéket.

 

Ki az állványozó munkás?

 

Olyan építőipari dolgozó, akinek fő feladata állványok (fém vagy fa) építése és lebontása az építkezéseken és aki rendelkezik a megfelelő kiképzéssel (lásd: 1. megjegyzés).

Miért veszélyes ez a munka?

 

Az állványozók rendszerint a magasban dolgoznak. Lezuhanhatnak és súlyosan vagy halálosan megsérülhetnek. Sérülést szenvedhetnek leeső tárgyaktól vagy kéziszerszámoktól.

 

Az egyéb kockázatok magukba foglalják az áramütést, az időjárás viszontagságait (beleértve a villámcsapást) és a nehéz terhek emelésével és szállításával kapcsolatos sérüléseket és ergonómiai kockázatokat.

 

 

A munkakörrel kapcsolatos kockázatok

A speciális megelőző intézkedések a táblázat harmadik oszlopának megfelelő l-re kattintással jeleníthetők meg.

 

Baleseti kockázatok

Létráról vagy állványokról való leesés a felállítás során (elsősorban a palánkok és védőkorlátok felszerelését megelőzően) vagy a szétszereléskor, ill. ha az állványzat összedől (lásd: 2. megjegyzés)

      ·       ¸

 

Sérülések a leeső állványelemektől (támaszoktól, oszlopoktól) törmelékektől, építőanyagoktól, szerszámoktól és egyéb anyagoktól vagy teheremelés ill. szállítás közben

 

¹     º

 

Sérülések az állványzat összedűlése miatt, amit a helytelen felállítás és rögzítés okozhat vagy hibás szerkezeti elemek alkalmazása, mozgó járművek (teherautók és targoncák) okozta véletlen megmozdulás vagy lerombolás ill. túlterhelés vagy rossz teherelosztás, stb.

 

 

 

¹     º

 

Áramütés (esetleg halálos), amelyet a külszíni vezetékkel, hibás elektromos kéziszerszámokkal vagy rosszul szigetelt kábelekkel való érintkezés okozhat

 

»

 

Kéziszerszámok okozta vágások, szúrások

 

 

Repülő tárgyak okozta (elsősorban szem) sérülések

 

º

 

Kígyók, rágcsálók, kutyák, méhek és egyéb rovarok okozta szúrások és harapások elsősorban a talaj-előkészítő, tisztogató munka során

 

 

A munkatársak ugratásai, csínyjei okozta sérülések

 

 

 

Fizikai kockázatok

 

 

 

 

UV sugarak expozíciója a rendszeresen napsütésben végzett munka során

 

 

A mechanikus eszközök és kéziszerszámok fúrók, kalapácsok, fűrészek, stb.) által keltett erős zajterhelés

 

 

Időjárás okozta terhelés (nagyon alacsony vagy nagyon magas levegő hőmérséklet, eső, hó, szél) ami akut (nátha, hőguta, stb.) vagy krónikus reuma, stb.) betegségekhez vezet (lásd: 3. megjegyzés)

¼

 

Kémiai kockázatok

 

Különleges kémiai kockázatai nincsenek az állványozásnak, bár vegyi expozíció érheti a dolgozót az építkezéseken egyéb munkavégzésből adódóan, pl. ha egyidejűleg festés is történik, akkor oldószer és higítóanyagok expozíciója (lásd: 4. megjegyzés)

 

 

 

Ipari üzemekben történő állványozáskor az üzem specifikus vegyszereinek expozíciója terhelheti a dolgozót

 

 

 

Biológiai kockázatok

 

Betegségek, pl.   bőrkiütések, amelyeket a madárürülékkel vagy a madárfészkek parazitáival történő érintkezés ill. a szúnyogok, rágcsálók és rovarok csípése okoz.

 

 

 

Ergonómiai, pszichoszociális és szervezési tényezők

 

A kényelmetlen munkavégző testhelyzettel (hosszú idejű féltérden állás, görnyedt testtartás, nyújtózkodás, stb.) kapcsolatos csont-izomrendszeri sérülések

 

½

 

Súlyos és/vagy terjedelmes tárgyak kezelésekor fellépő túlterhelés, ilyenek pl. a különféle állványelemek, különösen a nehéz csövek, pallók, korlátok, nehéz szerszámok, stb.

 

½

 

A hosszú idejű nyugtalanság érzéssel, a tériszonnyal (esetenként a munkavégzés 100 méteres vagy efölötti magasságban történik, ami stabilitás hiányt okozhat) és leplezésének kényszerével kapcsolatos pszichológiai problémák és az aggodalom a munkatársak és főnökök részéről „túlzottan elővigyázatosként” való minősítéstől

 

Megelőző intézkedések

               Mászás előtt ellenőrizze a létrát. Soha ne másszon ingatag, csúszós vagy törött fokú létrára

 

·     Ellenőrizzen minden állványelemet biztonsági szempontból az állványozás megkezdése előtt (szétszerelés után javítsa ki a megrongálódott darabokat; rakja és tárolja azokat tiszta helyre; csak állvány minőségű pallókat használjon; ne használjon csomós pallókat, mert azok szerkezetileg gyengék lehetnek; az állványzatot a felállítás sorrendjében bontsa le; ne dobjon szerkezeti anyagokat, elemeket alsóbb szintre, a talajra, sem a biztonsági hálóra vagy ponyvára

¸                Használjon megfelelő zuhanásgátló eszközöket (hevederek, kötelek, hálók, védőkorlátok, stb.) az állványokon történő munkavégzés alatt

 

¹                Ne tegye lehetővé teherautók, targoncák és egyéb járművek ellenőrizetlen mozgását az állványzat közelében

 

º                Az építkezésen mindenkor viseljen megfelelő egyéni védőeszközöket, elsősorban védősisakot, védőcipőt csúszásmentes talppal, térdvédőt, védőszemüveget, stb.

 

»                Végezze el az elektromos berendezések biztonsági ellenőrzését használatuk előtt. A hibás vagy gyanús elektromos berendezéseket vizsgáltassa meg és javíttassa meg elektromos szakemberrel

 

¼             Viseljen megfelelő ruházatot és fejfedőt kedvezőtlen időjárás esetén

 

½                 Ismerje meg és használja a nehéz vagy kényelmetlen terhek biztonságos emelésének és mozgatásának technikáit; használjon mechanikus segédeszközöket az emeléshez.

Speciális információk

Szinonimák

állványépítő- és bontó munkások;

állványozó, állványozó ács

 

Meghatározások és/vagy

leírás

 

Az állványozók állványokat állítanak fel és bontanak le

épületeknél ipari és egyéb létesítményeknél ideiglenes

szerkezetek (emelvények, tetőjárók) számára vagy festési,

tatarozási, szerelési, vakolási munkák, stb. elvégzéséhez.

A tervrajzok és írásos utasítások alapján meghatározzák a szerkezeti követelményeket, kiválasztják az anyagokat, elrendezik az alapszintet, összeszerelik a vascsöveket, felerősítik  a rögzítő elemeket és a bilincseket az állványzat összefogására, felemelik és elhelyezik az állványelemeket és rögzítő csavarokat; a vízszintes tartókra pallókat helyeznek a munkapadozat kialakításához; ellenőrzik az állványzat szintjeit; ha lehetséges előregyártott állványzatot használnak; a munka befejezésekor szétbontják az állványzatot.

 

Az állványozók főként a szabadban dolgoznak különféle helyszíneken és időjárási körülmények között.

 

A fém–állványozó szerkezeti-acél munkás, aki gerendák, oszlopok és más szerkezeti-acél elemeket állít és helyez el ill. szerel össze a teljes állványszerkezet kialakítása céljából; egy csapat tagjaként dolgozik. Emelőgépeket állít fel, ha szükséges, a szerkezeti-acél elemek felállításához és elhelyezéséhez. Összeszereli az acél elemeket az állványzat keretszerkezetének kialakításához (DOT és Internet adatok alapján)

 

 

Kapcsolódó és specifikus foglalkozások

 

 

Állványozó segéd; acélszerkezet állító munkás; az állványozás típusának megfelelő speciális elnevezések, pl. mozgó állvány kezelő; hajógyári állványozó; kémény állványozó, stb.

 

 

Feladatok

 

Összecsavarozás; ellenőrzés; összekapcsolás; építés; összeállítás; szétszerelés; felállítás; összeerősítés; rögzítés, kialakítás; emelés; beállítás; összeillesztés; elhelyezés, behelyezés; felemelés; csavarozás, kiválasztás, elrendezés; alátámasztás, egyesítés.

 

 

Elsődlegesen használt eszközök

Feszítővasak; kézi szerszámok – fogók, kalapácsok, kések, fúrók, fűrészek, csavarkulcsok, stb. – létrák emelőeszközök (csigák, csörlők, emelők; láncok, kábelek, kötelek, stb.), mérőszalag, védőeszközök (övek, zuhanásgátlók, hevederek, biztonsági háló, ütésabszorbeáló eszközök, stb.); feszítő- és emelőcsavarok, stb.

 

Munkahelyek, ahol ez a foglalkozás általánosan előfordul

 

Építési területek; ház karbantartás és tatarozás; ipari területek.

 

 

Megjegyzések

1.       A különféle országokban eltérő követelményeket támasztanak az állványozókkal szemben. Izraelben pl. a követelmények a következők:

               

                               Minimális képzési idő: 10-12 év

     

                Az állványozó tanfolyam (minimum 45 tanóra) sikeres                                               elvégzése és az „állványozói bizonyítvány” megszerzése.

                                               35 év alatti életkor

               

                Jó fizikai állapot, megfelelő testi erő, egészség, gyors                 reflexek.

               

                Kitűnő egyensúly és stabilitás érzék.

               

                Problémamentes munkavégző képesség jelentős magas-                ságokban.

               

      Rendelkezés a foglalkozás-egészségügyi orvos speciális engedélyével az állványozási munkavégzésre vonatkozóan.

 

2.       Építőipari állványról való leesés a végzetes balesetek többségéért és a nem végzetes esetek jelentős hányadáért felelős; a balesetek nagy részét bevándorló vagy alkalmi munkások szenvedik el. A leesés kockázata nagymértékben megnövekszik, ha a járópallók hóval vagy jéggel borítottak, vagy fagörcsök gyengítik, ill. kedvezőtlen időjárási körülmények (eső, erős szél, stb.) mellett.

 

3.       Tilos az állványállítás viharos időben (pl. zivatar, erős szél, villámlás, stb.)

 

4.       Tilos az állványállítás más építőipari tevékenységgel egyidejűleg.

 

 

 

Irodalomjegyzék

                ILO Encyclopaedia of Occupational Health and Safety, 3rd Edition. Parmeggiani, L, Editor.Vol. 2, pp. 2008-2010 (1983)

                ILO Encyclopaedia of Occupational Health and Safety, 4th Edition, Stellman, J. Mager, Editor Vol. 3, pp. 93.23-26; 93.34, (1998)

További információ

International Occupational safety and Health Information Centre

Tel: +41.22.799.6740, Fax¨+41.22.799.8516 E-mail¨cis@ilo.org

¨¨¨

ILO

CIS

Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapja

Darukezelő (Építőipar)

Mi a foglalkozási kockázatok adatlapja?

Ez az adatlap egyike a Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapjainak. A hivatásszerűen munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozók számára készült: foglalkozás-egészségügyi orvosoknak, nővéreknek, biztonsági mérnököknek, higiénikusoknak, oktatási és tájékoztatási szakembereknek, felügyelőknek, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek, munkavédelmi felelősöknek és más kompetens személyeknek.

Az adatlap szabványos formában felsorolja mindezt a kockázatot, amellyel az építőipari darukezelő normális munkavégzése során szembesül. Az adatlap inkább információforrásnak, mintsem tanácsadásnak tekinthető. A sérülések és balesetek okainak ismerete megkönnyíti a megfelelő megelőző intézkedések megtervezését és véghezvitelét.

Az adatlap négy oldalból áll:

·          1. oldal: Tájékoztatás a foglalkozással kapcsolatos leglényegesebb kockázatokról.

·          2. oldal: A foglalkozással kapcsolatos különféle kockázatok részletes és rendszerezett bemutatása a megelőző intézkedések feltüntetésével (l-el jelölve, amelynek magyarázata a harmadik oldalon található).

·          3. oldal: Megelőző intézkedések ajánlása a kockázatok kiküszöbölésére.

·          4. oldal: Speciális információk elsősorban a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberek számára, beleértve a munkakör rövid leírását, a feladatok felsorolását, megjegyzéseket és az irodalomjegyzéket.

Ki a darukezelő?

 

Kiképzett és építési területeken, fatelepeken, vasutaknál és ipari létesítményekben daruk kezelésére, ellenőrzésére és elhelyezésére jogosult dolgozó.

Miért veszélyes ez a munka?

 

A darukezelő lezuhanhat a magasból, áramütést szenvedhet, megsérülhet leeső tárgyak vagy a daru mozgó elemeinek ütésétől. Kíméletlen időjárási körülmények között és erős napsütésben végzett munka szintén egészségügyi problémákat okozhat.

 

A munkakörrel kapcsolatos kockázatok

 

A speciális megelőző intézkedések a táblázat harmadik oszlopának megfelelő l-ra kattintással jeleníthetők meg.

 

 

Baleseti kockázatok

Magasból történő leesés (elsősorban ellenőrzési, vagy függesztett platón végzett munka során)

      ·       ¸

Elesés, elcsúszás, elbotlás (elsősorban nehéz vagy terjedelmes terhek kezelésekor vagy nedves talajon)

 

¹

Terheknek a fejre, lábra vagy egyéb testrészre történő esésekor

º

Forgó terhek vagy daruelemek ill. az ellensúly okozta ütés a fejen vagy egyéb testrészen a darukezelő hibájából vagy a jelzések félreértéséből adódóan

º

Teljes test vagy testrészek sérülése a daru összedőlése vagy felborulása következtében (elsősorban a megengedettnél nagyobb terhek emelésekor vagy olyan szögben vagy hatósugárban végzett emelésnél, amely kívül esik a megengedett tartományon)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ruházat, a haj, a szakáll a kezek és lábak belegabalyodása a gépezet mozgó részeibe, övekbe, kötelekbe, láncokba, stb.

º

Mozgó vagy forgó szerkezetek közé szorulás.

»

Vágások és éles eszközök, szerszámok okozta sérülések elsősorban karbantartási munkák során.

 

Elektromos áramütés hibás berendezésektől és készülékektől vagy az elektromos vezetékkel érintkező fém darugémtől vagy láncoktól.

 

¼

Csont- izomrendszeri betegségek (elsősorban a hát betegségei) nehéz terhek emelése és kezelése következtében.

 

½

Égések forró kipufogógázokkal és csövekkel való érintkezéskor.

 

Fűtőberendezések, dohányzás vagy hibás elektromos készülékek szikrái okozta tüzek.

 

 

Villámcsapás vihar idején.

 

 

 

Úti balesetek mobil daruk mozgatásakor.

                                               

 

 

 

Fizikai kockázatok

 

 

 

 

 

A darukezelők az építkezéseknél mindenféle időjárási körülmények között dolgoznak, beleértve a különösen magas/alacsony hőmérsékleteket is.

 

¾

 

 

 

Erős napsugár expozíció.

 

 

 

A gépektől (elektromos, dízel, benzin vagy más) származó zaj- és rezgés expozíció.

 

Kémiai kockázatok

Bőrbetegség a karbantartási munka során a kenőolaj expozíció következtében.

 

Oxigén-hiányos atmoszférák expozíciója (pl. a kipufogógázok akkumulációjakor).

 

 

Biológiai kockázatok

 

Kígyók, rágcsálók, rovarok csípése az építése területen.

 

 

Ergonómiai, pszichoszociális és szervezési tényezők

 

Ismétlődő túlerőltetési betegség (RSI) és más csont- izomrendszeri problémák a folytonos, ismétlődő mozgások hatására.

 

 

½

 

Túlerőltetés nehéz terhek emelésekor és mozgatásakor.

 

½

Hátproblémák és lábfáradtság a rosszul tervezett széken üléstől.

 

Rezgések okozta fáradtság és csont- izomrendszeri problémák.

 

 

A darukezelő rendszertelen időbeosztásban dolgozik, olykor éjjel vagy hétvégeken is.

 

A váltóműszak okozta stressz és családi problémák.

 

Megelőző intézkedések

                     Szereljen fel korlátokat minden olyan terület határán, ahol dolgozók állhatnak.

·              Ne használja a darut függő platón dolgozók emelésére.

¸                    Használjon megfelelő zuhanásgátló eszközöket (hevedereket, köteleket, stb.) a magasban végzett munka során.

Mászás előtt ellenőrizze a létrát.

Soha ne másszon, ingatag, csúszós vagy törött fokú létrára.

¹                    Viseljen csúszásmentes talpú cipőt.

º                    Az építkezés során minden daru közelében tartózkodó személy köteles védősisakot, védőcipőt és egyéb egyéni védőeszközt viselni a leeső vagy mozgó tárgyak okozta ütések hatásának csökkentésére.

»                    Hagyjon megfelelő távolságot a daru mozgó vagy forgó elemei között és rögzítse a szerkezeteket az összeütközés vagy beszorulás megakadályozására.

¼                  Végezze el az elektromos berendezések biztonsági ellenőrzését használatuk előtt. A hibás vagy gyanús elektromos berendezéseket vizsgáltassa és javíttassa meg elektromos szakemberrel.

½                    Ismerje meg és használja a nehéz vagy kényelmetlen terhek biztonságos emelésének és mozgatásának technikáit.

¾                  Viseljen megfelelő ruházatot és fejfedőt kedvezőtlen időjárás esetén.

 

 

Speciális információk

Szinonimák

Daruvezető; darus ember; portáldarukezelő; mozgó gőzdarukezelő; mobil darukezelő; mobil daruvezető; egysínű darukezelő; teherautó darukezelő.

 

Meghatározások és/vagy

leírás

A kifejezés azokra vonatkozik, akik darukat kezelnek anyagok és tárgyak emelésére, mozgatására és elhelyezésére, különféle tartozékokat használva pl.: emelő heveder, elektromágnes, horog, markoló kanál, bontó golyó. A minősítés a darutípusnak megfelelően történik. Futódaru-kezelő; Mozgó gőzdarukezelő; Egysínű darukezelő; Teherautó darukezelő.

A darukezelők a magasban dolgoznak, majdnem minden időjárás körülmény mellett, kivéve az erős szelet. Mobil vagy rögzített darut kezelnek tárgyak emelésére, mozgatására és elhelyezésére különféle helyszíneken pl. építési területeken, rakpartokon, hajógyárakban. Kezelhetnek különféle típusú darukat, mint pl. a portáldaru, konténerek hajókba történő be- és kirakásához; a toronydaru, amelyet a helyszínen állítanak fel és szednek szét; futódaruk, amelyeket gyárakban, műhelyekben, fatelepeken használnak; és a mobil daruk, amelyek teherautókra szerelhetők. A darukat gyakran használják épületrészek (pl. tető) anyagok és emberek felemelésére, mozgatására az építkezéseken.

 

Kapcsolódó és specifikus foglalkozások

 

 

A –keretes derrik- darukezelő; kosaras derrik-darukezelő; mellvédes derrik-darukezelő; Chicago-boom derrik-darukezelő; daru személyzet felügyelő; daru mérnök; darukövető; darukötöző; daruszerelő; Úszó derrik-darukezelő; kotródaru-kezelő; földmunkagép kezelő; targoncavezető; horgony derrik-darukezelő; fatelepi derrik-darukezelő; olajmező (olajkutató) derrik-darukezelő; mozdonyvezető; állványozó; merev lábazatú derrik-darukezelő; vontató teherautó sofőr; teherautóra szerelt daru kezelője; kút-szerviz munkás; vízparti munkás.

 

 

Feladatok

 

Elrendezés; hozzáerősítés; szállítás; ellenőrzés (talajállapotnak és a daru kitámasztás vízszintességének ellenőrzése) a teheremelés vagy mozgatás megkezdése előtt; levegő-, víz- és üzemanyag szintek ellenőrzése; tisztítás; mászás; összekapcsolás; átalakítás; nyomás (pedálok); vezetés (a munkaterületre); biztosítás (a daru telepítése és biztonsága); követés (a jelző ember irányítása); behelyezés; felügyelet; emelés; be-és kirakodás; elhelyezés; süllyesztés, kenés (kábelek; görgők, stb.); karbantartás; mozgatás (terhek); figyelés; kezelés; aláhelyezés (megfelelő eszköz helyezése a daru kitámasztók alá); területrendezés; nyomás és húzás; felemelés, javítás; szerelés; forgatás; biztonsági munka (lásd a jegyzetet); összerakás; elindítás; ellátás; átvitel; igazolás (teher emelhetőség).

Elsődlegesen használt eszközök

Derrikkek; kézi szerszámok a karbantartáshoz és kenéshez; különböző segédeszközök, mint pl.: láncok, kötelek, horgok; mobil daruk; rádiók; rádiótelefonok; jelzést adó berendezések; javító szerszámok; toronydaruk.

Munkahelyek, ahol ez a foglalkozás általánosan előfordul

Építő- és építőipari vállalatok; építkezések; kotró derrik-daruk (folyami szállítás); dokképítő és tervező cégek; vas- és acél öntödék; olajmezők; partmenti olajfúrás; fatelepek; szállító ipar általában (országúti-, vasúti- és víziszállítás); rakpartok.

 

 

Megjegyzések

 

1.       A darukezelőnek jól kell tudni kommunikálnia az építkezésen dolgozó csapat tagjaival, hogy megértse, mit várnak tőle a terhek egyik helyről a másikra történő mozgatása során; tudnia kell követni az ügyfelek utasításait és megfelelő kézjeleket adni ill. azokat helyesen értelmezni a daru kezelése közben. Észlelnie kell a talaj egyenetlenségeit és képesnek kell lennie elsősegélynyújtásra.

 

2.       A darukezelőnek ismernie kell a tevékenységére vonatkozó munkavédelmi előírásokat, a különféle daruk terhelési határértékeit és a daru karbantartásának eljárásait. Valamelyest ismernie kell az építési módszereket és anyagokat.

 

3.       A darukezelőnek figyelmesnek és óvatosnak kell lennie, hogy pontosan követhesse az irányítást és hosszú időt kell a darun töltenie. A darukezelőnek elővigyázatosnak kell lennie a magasság miatt. Jól kell tudnia együttműködnie az építőcsapat tagjaival, a daru működése közben mindig felelősen kell viselkednie. Rugalmasnak kell lennie és készségesnek az együttműködésre, hiszen egyéb munkák elvégzésére is felkérhetik, amikor a daru nem működik.

 

4.       A darukezelőnek tudnia kell, hogy mennyi anyag emelhető biztonságosan minden teher esetében a daru teljesítménye és az időjárási körülmények (pl. erős szél) függvényében; gondoskodnia kell arról, hogy a daru használható állapotban legyen a kijelzők, berendezések és szintek ellenőrzésével.

 

5.       A darukezelőnek egészségesnek és jó fizikai kondícióval rendelkezőnek kell lennie, jó látással és kéz- szem koordinációval. Néhány országban (pl. Izraelben) minden darukezelőnek találkoznia kell az építésvezetővel a munka megkezdése előtt.

 

6.       Az „aláhelyezés” azt jelenti, hogy megfelelő eszközt kell a darutámasztékok alá tenni (ez többnyire fahasáb, de lehet fémlemez is a talaj állapotától függően).

 

----a „mozgatás” – a daru mozgatását és a horog olyan helyzetbe hozását jelenti, hogy a darukötözők felerősíthessék a terhet, a hevedereket, horgokat és láncokat.

 

----az „ellenőrzés azt jelenti, hogy a daru kabin műszereket ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy a felkötözött teher a biztonságos határértéken belül van; a daru mozgását és a teher elhelyezését irányító darukötöző jelzéseit figyelni és követni kell; a darut karban kell tartani a meghibásodások és kopások figyelembevételével, a köteleket kenni kell és a tönkrement kábeleket ki kell cserélni.

 

 

Irodalomjegyzék

California Code of Regulations. Subchapter 7 Article 95 – Derricks; Derrick signals; (1999)

 

OSHA Regulations Standards – 29 CFR. Derricks – 1910.181 15 pp. (1999)

 

OSHA Regulations Standards – 29 CFR. Cranes and derricks – 1926.550. 16 pp. (1999)

 

További információ

                International Occupational Safety and Health Information Centre

                Tel.: +41 22 799 6740

                Fax: +41 22 799 8516

                E-mail: cis@ilo.org

¨¨¨

Oldal teteje

 

Magunkról            E-mail: mkk@mkk.org.hu                 Cím: H-1028 Budapest, Ötvös János u. 2,                   Kapcsolat             Webmaster

 


* Gefahrstoff-Informations System der Berufsgenossenschaften der Bauwirtschaft