Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Magunkról	Aktuális hírek		Tevékenységek	Projektek	Folyóiratok	Szakirodalom
Rendezvények	Publikációk		Európai munkavédelem	Szakmai névjegyzékek	Szabályozás	Elérhetőségek, megközelítés
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és Biztonságtechnika Megjelent számok Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok No. of Periodical		Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” 2006. évi 2. számából Szakmai Kollégiumok - Két választás Magyarországon A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Elnökségének, valamint a Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság Vezetőségének közleménye A közlemény ismerteti a foglalkozás-orvostani szakmai kollégium 2004. évi választását. Arra keresi a választ, hogy a 2004. május 24.-n szabályosan megválasztott kollégium miért nem működhet, milyen motivációk, esetleg érdekek (?) voltak azok, amelyek a törvényes keretek között született választási eredményeket úgy érvénytelenítették, hogy az érvénytelenítés okairól, indoklásáról - kérése ellenére - a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság, valamint a Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság vezetése, elnöksége a mai napig nem kapott írásos tájékoztatást. Egyáltalán érvénytelenítette-e valaki az első választás eredményét, ha igen miért, mi volt a jogalapja. Ha senki nem érvénytelenítette a választást, hogyan rendelhetett el és ki egy második választást, hogyan működhet egy második választással életrehívott kollégium, miközben egy törvényesen, szabályosan megválasztott kollégiumot senki sem szüntetett meg? A foglalkozás-orvostani kollégium mellett 2004-ben még a megelőző orvostan-népegészségtan, valamint a védőnői kollégium esetében zajlott „két választás Magyarországon”. A különös „megoldás” ellen miért csak a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság, valamint a Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság vezetése tiltakozott? A választott megoldás a szakmáknak aligha jó. Ha nem jó: cui prodest? § Dr. Morvai Veronika * Foglalkozási „eredetű” hypertoniák, hypertoniás munkavállalók foglalkoztatása * Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék Szerző irodalmi adatok alapján áttekinti a foglalkozás.orvos/üzemorvos számára legfontosabb ismereteket a hypertoniabetegség munkahelyi vonatkozásairól. A magasvérnyomás-betegség kialakulásában számos egyéb ok mellett foglalkozási tényezők (fizikai, kémiai, pszichoszociális kóroki tényezők) is szerepet játszhatnak. A hypertonia diagnózisa önmagában nem jelent munkára való alkalmatlanságot. A munkaköri alkalmasság magas vérnyomásbetegség esetében is a munkaköri össz-megterhelés és az aktuális egészségi állapot és terhelhetőség (funkcionális kapacitás) alapján ítélhető meg. Szerző röviden ismerteti a kezelés irányelveit és a hypertonás sürgősségi állapotok kezelési módját. Kulcsszavak: hypertonia, munkaköri alkalmasság, munkakörnyezeti kóroki tényezők, terápia Summary Work related hypertension, hypertension and work ability The author provides useful information on hypertension at work to help occupational health physicians. In addition to a number of other causes, exposure to noise, chemicals and to job stress in the workplace play a role in the development of hypertension. Hypertension per se does not mean disability for work. Work ability depends on correlation between job strain caused by the work environment and functional capacity of the worker with hypertension. Diagnosing hypertension in the latent stage and the treatment of emergency cases are also among the tasks of occupational health physicians. Keywords: hypertension, work ability, noise, chemicals, job stress, treatment § Új hatósági útmutatás (ajánlás) a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához A munkavédelmi szakma az utóbbi két esztendőben jogosan fogalmazta meg az igényét, hogy az érintett hatóságok – az elmúlt évek harmonizációs jogszabályváltozásaira, ellenőrzési tapasztalataira, a kockázatértékelésre vonatkozó jogi követelmények markáns szigorítására tekintettel – korszerűsítsék a 2002. januárjában megjelent OMMF útmutatást és lehetőség szerint közösen tegyék közzé, ezzel egységesen elismerve azt mint a kockázatértékelési feladat végrehajtás szakmai minimuma. A jelzett szigorítás abban is testet öltött, hogy 2004. május 1-je óta a legmagasabb veszélyességi besorolású munkáltató esetén (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. sz. melléklete) külön vizsgálat nélkül munkavédelmi bírság szabható ki a kockázatértékelés elmulasztása esetére. § Jogszabályok, tájékoztatók A Magyar Közlöny 19. – 52. számai, illetőleg az időszak ágazati közlönyei alapján.