Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Magunkról	Aktuális hírek		Tevékenységek	Projektek	Folyóiratok	Szakirodalom
Rendezvények	Publikációk		Európai munkavédelem	Szakmai névjegyzékek	Szabályozás	Elérhetőségek, megközelítés
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és Biztonságtechnika Megjelent számok Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok No. of Periodical		Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” 2002. évi 3. számából Prof. Dr. Ungváry György Alkalmazkodás a munka világában és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz. A Bizottság 2002-2006 közötti új munkaegészségügyi és munkabiztonsági stratégiája - Az Európai Unió Bizottságának Közleménye - Az egészség és a biztonság a munkahelyen az EU társadalompolitikájának egyik legösszetettebb és legfontosabb részét jelentik. 1951-ben, az Európai Szén és Acél Közösség kezdte meg a dolgozók biztonságának javítását, amit a Római Szerződés az összes foglalkoztatottra kiterjesztett. Ennek eredményeképpen az 1970-es évek végétől jelentős számú, a biztonság és egészség normáinak emelését célzó jogszabály lépett életbe. E jogszabályok száma különösen az Európai Egységes Okmány 1987-ben történő elfogadása után nőtt meg. A Közösség stratégiájának három fő új vonása van: – A jó munkahelyi közérzettel (well-being at work) kapcsolatban globális megközelítést alkalmaz; figyelembe veszi a munka világában jelentkező változásokat, valamint az új kockázatokat, különösen a pszicho-szociális jellegűeket. Célja a munka minőségének a javítása, amelyben a biztonságot és az egészséget nem károsító munkakörnyezetet alapvető előfeltételnek tekinti. – A kockázat-megelőzés kultúrájának megerősítése, amely változatos politikai eszközök kombinálásán alapul. Ezek: jogszabályi rendszer, társadalmi párbeszéd, progresszív intézkedések és legjobb gyakorlatok, társadalmi felelősség és gazdasági ösztönzés kiemelést kap a partnerség kialakítása a biztonság és egészség kérdésében érdekeltek között. – Rámutat arra, hogy egy ambiciózus szociálpolitika a versenyképesség megteremtésének fontos tényezője, a másik oldalról viszont, e politika hiányáért a gazdaságnak és a társadalomnak nagy árat kell fizetnie. 2002. április 22. és 23.-n a spanyol kormány meghívására az Európai Unió Bizottsága az EU társult („tagjelölt”) országok munkavállalói, munkaadói és kormányai, küldötteinek részére bemutatta és magyarázatokkal látta el az EU-nak a 2002-2006 évek közötti periódusra meghatározott munkaegészségügyi és munkabiztonsági stratégiáját. Amint az a stratégia címében is kifejezésre jut, az újra fogalmazást a munka világában és a társadalomban végbement változások indokolják. A cikk ezt az új stratégiát mutatja be az EU Bizottság dokumentuma alapján. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dunai árvízzel kapcsolatos tevékenysége Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közleménye A Dunán levonuló ár(víz) helyzettel kapcsolatban az ÁNTSz tevékenysége szervezetten zajlott le. Ezt elősegítette a központi irányítás, amelyet szolgáltak: napi jelentési rendszer és az ügyeleti szolgálat soron kívüli bevezetése, valamint a terület részére eljuttatott – már korábban kialakított, többé-kevésbé módosított – különböző szakmai segédanyagok. A segédanyagokat az OTH honlapján is hozzáférhetővé tették. Az ÁNTSz árvízzel kapcsolatos tevékenységének legfontosabb területeit közli a cikk helyzetelemzéssel. Dr.Nosztrai Judit– Palotás Gábor Munkáltatói gondolatok a baleset-biztosítási modellhez A balesetbiztosítási ágazat létrehozásának igénye, szükségességével és fontosságával kapcsolatos érvelések folyamatosan jelen vannak a rendszerváltás utáni országos társadalmi párbeszéd különböző fórumain. A tárgy részletes vizsgálata mind a társadalombiztosítási rendszer átalakítása, mind a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzete szempontjából központi kérdés. Jelenleg is hatályos az Országgyűlés 60/1991 (X.29) OGY. határozata a társadalombiztosítási rendszer megújításáról, amelynek 12. a) pontja utalást tesz a harmadik, un. balesetbiztosítási ágazat létrehozásának szükségességére. A munkáltatói oldal tudatában van saját fokozott szakmai felelősségének és felkészült szakértői segítségével készen áll a koncepció szakmai vitái során álláspontja folyamatos ismertetésére, valamint arra is, hogy a rendszer bevezetésének sikeréhez sajátos eszközeivel hozzájáruljon. Dr. Tátrai Erzsébet Az azbeszt pótlására szolgáló anyagok pulmonális toxicitása Az azbeszt helyettesítése különböző mesterséges rostokkal (Man Made Mineral Fibres, MMMF) vagy természetes ásványi rostokkal egyre fontosabbá válik. Kérdés azonban az, hogy ezek a mesterséges rostok milyen humán egészségkárosító hatással rendelkeznek? Biztosan kizárható-e karcinogenitásuk? Amíg az előbbire az egyre növekvő adatok alapján tudunk válaszolni, a második kérdésre a rendelkezésre álló experimentális és humán epidemiológiai adatok alapján nem adhatunk megnyugtató véleményt. A meglévő epidemiológiai vizsgálatok eredményei jelenleg még nem elegendőek, mivel a vizsgált populáció minden esetben kis létszámú, amelyet a mesterséges rostok viszonylag nem régóta történt felhasználása magyaráz. Dr Tompa Anna - Dr Jakab Mátyás Bioterrorizmus A bioterrorizmus viszonylag új jelenség. A nemzetek és vallási közösségek, kulturális hagyományok közötti különbségek egyben az emberiség által megtermelt javak elosztásának különbségével jár együtt. A fejlett civilizációk képesek a megtermelt javak döntő többségét elfogyasztani, míg a fejlődő országok és az arab világ ennek csak töredékéhez jut hozzá. Ez a gazdasági feszültség népcsoportokat állít szembe a civilizációval és azzal, hogy ennek vívmányai az egész világon érvényesüljenek. Ezek a radikális csoportok szervezik a gobalizáció ellenes tüntetéseket, vagy a világ biológiai egyensúlyának megőrzéséért küzdenek meglehetősen agresszív módszerekkel, pl. az európai zöld szervezetek. Miután nem kontrollált civil szervezetekről van szó a fejlődést békés eszközökkel hatékonyan fékezni nem tudják, így terrorcselekményekkel próbálnak zavart kelteni a jól szervezett civilizációs, komputerizált gépezetben. A legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető félelemkeltő eszköz a biológiai, vagy vegyi fegyverek használata. A világon felhalmozott készletek lehetővé teszik, hogy akár egyéni akciók keretében bevessék és jelentős pánikot okozzanak, vagy egész járványig terjedő megbetegedési hullámot idézzenek elő. A védekezés elsődleges módja a jelenleg fellelhető biológiai fegyverek teljes készletének megsemmisítése, hogy felelőtlen terrorista csoportok semmi áron nem juthassanak e pusztító eszközök birtokába. Ezt a megsemmisítést nemzetközi egyezmények garantálják, a végrehajtást pedig szigorúan ellenőrzik. A lakosság felvilágosítása, képzése ne akkor kezdődjön el, amikor már baj van, hanem az alapképzés, oktatás részeként kell oktatni a katasztrófa elhárítás módszertanát, amire vészhelyzetben a felvilágosítás építhet. A pánik kezelésének eszközeit a média szereplőinek is meg kell tanítani. Mindig csak annyi információt kell közölni a lakossággal, amennyire a saját környezete megvédéséhez szüksége van. Dr Tompa Anna - Dr Jakab Mátyás A számítógépekből és egyéb elektromos hulladékokból származó anyagok egészségkárosító hatása Tekintettel a számítógépek és az azokban kicserélt alkatrészek számának ugrásszerű emelkedésére, az elektronikus hulladék begyűjtésének megoldása elsősorban a veszélyes hulladék eliminálása miatt lehet fontos, és csak másodsorban az újrahasznosítás okán. A hulladékba kerülő számítógépekből származó környezetszennyezés csökkentésére meg kellene szervezni a hulladék ingyenes szelektív begyűjtését, újrahasznosítását és/vagy hatékony és biztonságos megsemmisítését. Dr. Bényi Mária, Kiss Borbála Dohányzási szokások foglalkoztatottak körében – Baranya megye, 2000 A cikkben leírt felmérésnek az volt célja, hogy a szerzők képet kapjanak a jelenlegi dohányzási szokásokról a felnőtt munkaképes korú korosztályokban. Az adatok ismeretében különösen fontosnak tartják, a hatékony intervenció megindítását a dolgozók körében. Szükségesnek tartják tréningek tartását, segédanyagok kidolgozását a foglakozás-egészségügyi orvosok számára a dohányzás-megelőző, dohányzásról leszoktató programokhoz. A munkáltatóknak, foglakozás-egészségügyi orvosoknak kötelessége a munkahelyi ártalmak csökkentése, de munkájuknak része kell, hogy legyen a munkavállalók életmódjából adódó egészségkárosodások megelőzése is. Közreműködésük nélkül nem képzelhető el a dohányzással összefüggő daganatos halálozás csökkentése Magyarországon. Soós Tamás A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei a képernyős munkahelyek kialakításában A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény az állam feladatává teszi, hogy – a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve – kialakítsa az egészséget, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját. A munkavédelem országos programjának fő stratégiája a munkavédelem problémáinak megoldása, többek között a képernyős munkahelyek biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek megteremtése. Eőri Tiborné Az egyéni védőeszközök megfelelősége - Magyarázat az új rendelethez - Az Európai Közösségek létrejöttével a munkahelyi biztonság globális megközelítése iránti igény egyértelműen megfogalmazódott. Törekvés indult a tagállamokban a dolgozók érdekében hozott munkahelyi biztonsági intézkedések terén a tagállamokban felfedezhető jelentős eltérések közelítésére. A munkaegészségügy és munkahelyi biztonság területe az Európai Unióban történt jogalkotás során két lényegesen megkülönböztethető jogi alapon jött létre. Az egyik megoldás azon alapul, hogy jogilag kötelező aktusokat határozz meg, míg a másik a közösségnek csupán arra ad hatáskört, hogy minimális követelményeket állítson fel. Ez utóbbi esetben az Európai Unió jogalkotásának olyannak kell lennie a munkaegészségügyi és munkahelyi biztonság területén, amely a kis- és közepes vállalkozások létrehozását adminisztratív korlátozásokkal nem akadályozza. A 89/656/ EGK irányelv a munkavállalók által a munkavégzés során használt egyéni védőeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelményekről rendelkezik. A honosított nemzeti szabványok megjelenésén túl a legmarkánsabb változást az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendeletben foglaltak jelentik. A 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet megalkotása idején nem volt időszerű és szükségszerű az annak alapjául szolgáló 89/686/EGK irányelv teljes körű átvétele. A MüM rendelet azonban tudottan átmeneti időszakra készült jogszabály, és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján már olyan rendeletnek kell hatályba lépnie az egyéni védőeszközök vizsgálata és tanúsítása terén, amelyik hiánytalanul tartalmazza az irányelv követelményeit. Olvasói levél Külföldi szakirodalom Hírek, információk Dr. Plette Richárd Beszámoló az ILO SOLVE tréning programjáról. (2002. április 8-12. Torino) Az ILO Nemzetközi Tréning Centrum (ITC) az ILO SafeWork programmal együttműködve, SOLVE elnevezésű tréning programot szervezett Torinóban munkahelyi pszicho-szociális problémák integrált megközelítésű kezelésére, amely magában foglalja a stressz, erőszak, alkohol és drogok, dohány és HIV/AIDS kérdéskörét.