Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Magunkról	Aktuális hírek		Tevékenységek	Projektek	Folyóiratok	Szakirodalom
Rendezvények	Publikációk		Európai munkavédelem	Szakmai névjegyzékek	Szabályozás	Elérhetőségek, megközelítés
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és Biztonságtechnika Megjelent számok Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok No. of Periodical		Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” 2002. évi 1. számából Dr. Hunyadi Erzsébet Üzemegészségügy foglalkozás- egészségüggyé történő átalakulásának évei A szerző áttekinti a foglalkozás – egészségügy átalakulásának évtizedét. Ezekben az években a MÜTT szervező titkáraként, majd főtitkáraként képviselte a társaságot. Bemutatja, hogy a közös cél és a társadalmi összefogás mily módon segítette a vonatkozó törvények és rendeletek létrehozását, valamint jelenlegi tevékenységük megfogalmazását. Bizakodóan néz a jövőbe, amikor is további munka vár a szakmára a fejlettebb működési feltételek, valamint a balesetbiztosítási ág kialakítása során. Dr. Bereczki Edit, Dr. Grónai Éva, Dr. Téglásyné Bácsi Mária Mutatók a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységének elemzésére A foglalkozás-egészségügyi statisztikai beszámolókból, jelentésekből nyert adatok révén nemcsak a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szervezete, tevékenysége, működése elemezhető, hanem igen értékes, informatív adatok nyerhetők, mutatók származtathatók a munkavégzésre, a munkakörnyezet minőségére, a munkahelyi megterhelés/igénybevételre, a munkavállalók egészségi állapotára és munkavégző képességére, a munkavédelmi viszonyok jellemzésére is. A beszámolási rendszer korszerűsítése, hatékonyabb indikátor csoportok kialakítása, jobb információs és adatszolgáltatási rendszer megvalósítása feltételezi a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölését és az Európai Uniós szabályozás és gyakorlat átvételét is. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001. és 2010. között a foglalkozás-egészségügyi indikátorok jelentős bővítését, fejlesztését, harmonizálását célozza meg. A WHO/Euro ajánlása pedig szakmai, módszertani útmutatással szolgálhat a Munka és Egészség Nemzeti Profilját bemutató ország jelentéshez, a foglalkozás-egészségügyi indikátorok egységes értelmezéséhez. Dr. Molnár Jenő A munkavédelem országos programja és a munkavédelmi kutatás A Munkavédelem Országos Programja (MOP) megállapítja, hogy a munkavédelem nem korlátozódik a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzésére. Helye és szerepe van már a munkaeszközök és munkahelyek megtervezésénél, kialakításánál. Másfelől kiterjed általánosságban a dogozó ember jó közérzetére: életünk jelentős részét munkahelyen töltjük, ezért a munkavégzéssel összefüggő testi és lelki közérzet alapvető jelentőségű. Ebből következik, hogy a munkavédelem minden eleme a megelőzést szolgálja, ez vonatkozik a munkavédelmi kutatásra is. A MOP a stratégiai főirányok között, a stratégiai cél eléréséhez szükségesnek ítéli, többek között, a műszaki, gazdasági, társadalmi változásokkal a munka világában megjelenő új veszélyek, ártalmak feltárását és megelőzését. A célok megvalósítását szolgáló feladatok közé sorolja a munkabiztonsági és munkaegészségügyi kutatások intézményi kapacitásának megerősítését, a foglalkozási betegségek megelőzésére irányuló rövid és középtávú munkavédelmi kutatási programok megindítását. Dr. Bálint Géza A mozgásszervek foglalkozási és foglalkozással összefüggő betegségei A foglalkozással kapcsolatos mozgásszervi kórképek gyakoriak, de ezek részben vagy egészben foglalkozási eredete nem könnyen bizonyítható. A munkakörülmények és a munkafolyamat megfelelő szervezése, statikus vagy dinamikus túlterheléshez vezethető munkakörökben megfelelő munkahelyi torna, a dolgozók kellő felvilágosítása nagyon sokat segít ezek megelőzésében. A már kialakult kórképet hatékonyan kell kezelni, lehetőleg anélkül, hogy a beteg betegállományba kerüljön. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a dolgozó és a munkahely kapcsolata megmaradjon. Pszichoszociális tényezők, főleg krónikus esetben van kóroki szerepük. Ezek lehetőség szerinti rendezésére mindenképp törekedni kell. Dr. Plette Richárd Szellemi tevékenység okozta igénybevétel vizsgálatának kérdései Szerző egy korábbi tanulmányban a fizikai és pszichológiai megterhelés különválasztásának lehetőségeit vizsgálta. A jelenlegi beszámolóban az eddigi módszerrel kísérelte meg a szellemi (mentális) és a pszichés (érzelmi) megterhelés különválasztását. A kutatás célkitűzése az volt, hogy az elméletet egzakt módon lehessen alátámasztani. Ez pontosabbá teszi az egyes munkaköri kockázatok értékelését. A tapasztalat és a kutatások szerint más következménye van a fizikai munka, más a szellemi munka, és megint más az érzelmi feszültség (stressz) okozta elfáradásnak. Szellemi túlterhelés hatására a gondolkodási folyamatok dezorganizációja következik be. A célirányos tartós információ-feldolgozás, a döntési folyamatok mentális - információterhelést okoznak. Dr. Écsy Mária, Dr. Grónai Éva Munkaköri alkalmasság elbírálásának kérdései diabetes mellitusban szenvedő betegeknél A szerzők munkaköri alkalmassági vizsgálat során felmerülő speciális kérdéseket tekintenek át hat eset kapcsán. Valamennyi beteg diabetes mellitusban szenved, közülük négy ismert diabeteses volt, további kettőt az alkalmassági vizsgálat során fedeztek fel. A szerzők előadásukban kiemelik az elbírálás során mindazon szempontokat, amely alapján a munkaköri alkalmasság mérlegelendő. Ismertetik, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos milyen szakmai irányelveket vehet figyelembe a döntés meghozatalában. Dr. Lázár Péter Kémiai Biztonsági Információs Központ kockázatkommunikációs feladatai Vegyi anyagok által az egészségre és a környezetre kifejtett kockázat felismerése (kockázatbecslés) és annak mérséklését célzó intézkedések foganatosítása (kockázatkezelés) érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír az ezzel kapcsolatos ismeretanyag gyors, hatékony információáramlásának megvalósítása. Ennek elérése érdekében meg kell szervezni 1. a döntéshozatalhoz szükséges információ biztosítását, 2. a gyártók, forgalmazók és a tevékenységet végzők központi szervezetein keresztüli folyamatos kapcsolattartást, 3. a lakosság képviseleti szervezetein keresztül a lakosság magas szintű tájékoztatását Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Dr. Grónai Éva, Villányi Lajosné Foglalkozás-egészségügyi ápolók közreműködésével végzett fittségi vizsgálatok tapasztalatai egy multinacionális vállalatnál A szerzők vizsgálataik alapján az alábbi következtetéseket vonják le: •Eredményeink alátámasztják, hogy az egészségfejlesztésben meghatározó szerepe van a minél több szervrendszerre kiterjedő szűrővizsgálatoknak. •Magukat egészségesnek vallók között 70%-ban észleltünk egészségi állapotukban eltérést. •A menedzserek körében a mozgásszegény életmód, mint kedvezőtlen életmódbeli szokás fordult elő legmagasabb arányban. •A túlsúlyosok aránya 55% volt. •A foglalkozás-egészségügyi ápolónak fontos szerepe van a munkahelyi egészségfejlesztési programok szervezésében, koordinálásában. •Hangsúlyozni szükséges a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepét a tanácsadásban, amellyel segíti a munkavállalókat szemléletük formálásában, az egészség értékként történő elfogadásában. dr. Erdélyi Erzsébet, dr. Németh Zsuzsanna, dr. Pejtsik Judit Egészséges és egészségkárosodással élő fiatal munkanélküliek pályaválasztási esélyei a századfordulón A szerzők az iskolarendszerű oktatásból kieső pályakezdő fiatalok képzési esélyeit egészségi alkalmasságuk szempontjából vizsgálták, különös tekintettel azokra az egészségkárosodásokra, amelyek hátráltatják őket pályaválasztásukban, vagy újra elhelyezkedésükben. A beiskolázás vagy átképzés előtti szakmai egészségi alkalmassági vizsgálatra a tanulni szándékozók egyik csoportját a munkaügyi központok küldték, kisebb részük a vizsgálatot egyénileg kezdeményezte. A vizsgálatot végzők a tapasztalataikat összehasonlították a már régen piacgazdasági viszonyok között élőknél végzett hasonló nemzetközi vizsgálatok adataival. Az egészségkárosodott, valamint az egészséges fiatalok pályaválasztására, illetve munkába állására jelentős befolyásoló tényezőként hatnak az életmódbeli szokások, az iskolai végzettség, a családi és szociális mikrokörnyezeti hatások függetlenül attól, hogy kialakulóban lévő, vagy már régen működő piacgazdasági viszonyok között élnek-e. Engedélyezett bőrvédő készítmények, védőkenőcsök, védőbevonatok 2001 Pontszerző továbbképző tanfolyamok a 2001-2002-es tanév II. félévében Hírek, információk