Munkavédelmi Kutatási
Közalapítvány
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Projektek TC GP CC - Helyes gyakorlat témaközpontok a csatlakozó országokban |
PROJEKTEK TC GP CC - Helyes gyakorlat témaközpontok a csatlakozó
országokban PHARE HU0006-01 Megrendelő: Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) Nemzetközi
Támogatások Önálló Osztálya A projekt a munkavédelemben érintett három főhatóság: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőség (OMMF), az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Bányászati Hivatal (MBH)
részére létrehozandó közös információs adatbázis kialakítására, annak
használatára történő felkészítésre, valamint a munkáltatók és munkavállalók
informálásának elősegítésére jött létre. A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (MKK) a finn vezetés
mellett folyó projektben az Információtechnológiai (továbbiakban IT) végfelhasználói
képzési programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását, továbbá
a munkáltatók és munkavállalók számára információs anyagok összeállításához a
szakértői támogatást, valamint az anyagok kiadásához és terjesztéséhez az
infrastruktúra biztosítását vállalta és végezte el. A projekt keretében az MKK az alábbi információs anyagokat
állította össze ill. a felsorolt kiadványokat készítette el és díjtalan
terjesztésre átadta az illetékes szerveknek: 1. A
Munkavédelem Országos Programja (MKK kiadvány és az MKK honlapján) 2. Szakmai
adatbázisok, azok elérhetőségei és árai 3. Munkavédelemmel
kapcsolatos akkreditált intézmények jegyzéke 4. Munkavédelemmel
kapcsolatos EU irányelvek magyar nyelven (MKK kiadvány) ill. azok elérési
lehetősége idegen nyelveken a világhálón 5. Az
MKK által kiadott biztonsági szabályzatok címlistája, kiadási éve 6. MSZT
munkavédelmi szabványok CD-ROM-on (forgalmazó, ár) 7. Oktató
videofilmek jegyzéke (forgalmazó, ár) 8. Egyéni
védőeszközök CD-ROM-on (forgalmazó, ár) 9. Hazai
és nemzetközi szakmai szervezetek listája és elérési lehetőségei 10. Szakképesítést
adó és egyéb szakmai tanfolyamok szervezőinek jegyzéke 11. Szakértők
a magyar web-en (MKK honlapján is) 12. Rendezvény-naptárak
(folyóiratban és a web-en) 13. Baleseti
jegyzőkönyv és egyéb nyomtatványok kiadói, forgalmazói 14. Tanulságos
balesetek (folyóiratban és a web-en) 15. Linkek kapcsolódó területekhez A téma
keretében díjtalan terjesztésre elkészítettük és átadtuk az illetékes
szerveknek az alábbi nyomdai kiadványokat: ·
Munkáltatók
(cégek, egyéni vállalkozók) alapítással, a tevékenység megkezdésével
kapcsolatos fontosabb munkavédelmi feladatai ·
A
munkahelyi kockázatértékelés és kezelés gyakorlati kézikönyve A projekt keretében a BULL HUNGARY elkészítette a három
főhatóság közös számítógépes adatbázisát. A főhatóságok szakembereinek
oktatásához a stratégiát az MKK készítette el, és megszervezte az oktatást. A
három napos oktatásra Szentendrén került sor. Ennek keretében a BULL HUNGARY
KFT. szakemberei és alvállalkozói számítógépes projektoros előadásokon
mutatták be a rendszer működését és használatát, valamint lehetőség volt
konzultációkra és gyakorlati próbákra. A finn előadók előadásain az Európai
Unió működő rendszereivel ill. finn tapasztalatokkal, kiadványokkal
ismerkedhettek meg a résztvevők. Az oktatás alkalmával a tanfolyam hallgatói 1-1 példányt
kaptak az MKK kiadványaiból. A projektet minden érintett – beleértve nem csak a leendő
felhasználókat, hanem értelemszerűen a megbízót is – igen jónak,
eredményesnek értékelte. ¨¨¨ PHARE HU/IB/2002/SO/02 Megrendelő: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Európai
Integrációs Főosztály Előzmény: Phare Hu0006-01 Munkahelyi egészség és biztonság közös
projekt A megvalósításért felelős partner: Hollandia. Az Európai Közösség munkabiztonsági keretirányelvének
hatékonyabb magyarországi alkalmazása érdekében szükségessé vált a magyar
intézményi erőforrások továbbfejlesztése és a felügyeleti szervek
felügyelőinek uniós elvek alapján történő továbbképzése. A projekt célja személyiségfejlesztő tréning megvalósítása
és a magyar fókuszpont megerősítése. A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány
a projektben az Európai Munkavédelmi Ügynökség már működő magyarországi
fókuszpontjának segítésére a Kommunikációs stratégia és PR terv kidolgozását,
valamint a Magyar Fókuszpont Többéves Munkatervének Programjában való
tanácsadói feladatok elvégzését vállalta. A Magyar Fókuszpont célja az EU-kötelezettségek
teljesítése, továbbá a hazai és az európai munkabiztonsági és
munka-egészségügyi ismeretek cseréjének előmozdítása, és ilyen módon, mintegy
láncszemként hozzájárulni a munkaadóknak, a munkavállalóknak, az intézményeknek
és a munkavédelmi szakértőknek szánt értékes tudás növeléséhez. A fenntartható Magyar Fókuszpont Kommunikációs
stratégiájának kidolgozásához a munkavédelemben érintett három főhatóság /az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőség (OMMF), az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Bányászati Hivatal (MBH)/
szakértőin kívül bevontuk a munkaadók és munkavállalók képviselőit is. Meghatároztuk ·
a
stratégiai irányokat ·
a
kommunikációs célokat Elemeztük ·
a
helyzetet az egyes célcsoportok és az Internet-elérési lehetőségek szerint ·
a
munkavédelmi tárgyú magyarországi honlapokat ·
a
Magyar Fókuszpont honlapjának szolgáltatásait ·
a
médiakapcsolatokat Meghatároztuk a kommunikációs eszközöket és feladatokat
(honlapfejlesztés, on-line promóció, nyomtatott anyagok, stb.), promóciós
javaslatokat tettünk. A fenntartható Magyar Fókuszpont további munkatervével
kapcsolatban tanácsadóként részt vettünk a 2007-ig megvalósuló többéves
stratégia megtervezésében. ¨¨¨ TC GP CC Helyes gyakorlat témaközpontok a
csatlakozó országokban VESZÉLYES ANYAGOK A metilén-klorid kiküszöbölése a bitumen kötőanyag
vizsgálatban Ragasztók gőzei okozta kockázatok csökkentése Vegyi anyagok biztonságos és környezetbarát kezelésének
oktatása Veszélyes anyagok biztonságos kezelése GISBAU – INFORMÁCIÓS RENDSZER
ÉPÍTŐIPARI KISVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Arbeitsgemeinschaft
der Bau-Berufsgenossenschaften Hungerner Strasse 6 D- 60389 Frankfurt am
Main Germany Téma Az építőiparban használt vegyianyagok. Közérthető információs rendszer kialakítása, amely magába foglalja
a helyettesítést, a megelőző intézkedéseket, a jogszabályokat és a kezelési
utasítás mintákat. Probléma Az építőiparban számos egészségügyi kockázatot képviselő
vegyianyagot alkalmaznak és ezek használatát rendeletek szabályozzák. A
legtöbb építőipari vállalat azonban kisvállalkozás (a német cégek 90 %-a
kevesebb, mint 20 embert foglalkoztat) és ezek többnyire nem rendelkeznek az
alkalmazott vegyianyagokra vonatkozó munkavédelmi ismeretekkel. Ennek
következtében gyakran szembesülnek nehézségekkel a veszélyes anyagok
kockázataival kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésekor. Még ha rendelkezésre is áll a szükséges információ a
termékre vonatkozóan, azt még le kell fordítani a munkafolyamatban való
alkalmazhatóság érdekében. Ez különösen érvényes az építőiparban, a mobil
munkahelyek nagy száma miatt. Azok az eljárások (pl. elszívó szellőzés),
amelyek sikeresen alkalmazhatók az állandó helyszínű munkahelyeken gyakran
nem kivitelezhetőek az építkezések folyamatosan változó körülményei között.
Ezeknek a vállalatoknak az ellátása lényeges, gyakorlati információkkal nagy
kihívást jelent, tekintve a felhasznált termékek széles körét, a hozzáférhető
információk mennyiségét és összetettségét. Megoldás Ezen körülményekkel a háttérben hét építőipari kereskedelmi
és városépítési kereskedelmi egyesület létrehozta a GISBAU szolgálatot
(veszélyes anyagok információs rendszere az építőiparban**) tagjainak
támogatására. Az információs
rendszer magába foglalja: ·
a
termékekre (számos egyedi anyag keverékei) vonatkozó, könnyen érthető
információk összegyűjtését az építőipari kis- és középvállalkozások számára; ·
az
információ közlést ingyenesen hozzáférhető CD-ROM és Internet révén. Az építőipari
tevékenységet illetően a rendszer szolgáltat: ·
termék
információt; ·
információt
a kevésbé veszélyes helyettesítő termékről; ·
a
specifikus termékekre és tevékenységekre vonatkozó használati utasítás
tervezeteket; ·
konkrét
leírásokat különösen az egyéni megelőző intézkedéseket illetően; ·
brosúrákat
és általános utasításokat. Lényeges szempont, hogy a megbízható és gyakorlati termék
ill. felhasználói tájékoztató elektronikus úton is hozzáférhető. A számítógép szoftver lehetőséget teremt a veszélyes
anyagok jegyzékének megalkotására és az egyedi felhasználói utasítások elkészítésére
olyan termékek esetében, amelyeket a rendszer nem tartalmaz. További elem a
„segítő rendszer” a veszélyes anyagok bőséges szójegyzékével. Az építőiparban használt számos termék vegyianyagok
keveréke, ezért a GISBAU szolgáltatás a szektorban felhasznált termékekre és
nem az egyedi vegyianyagokra vonatkozó információk gyűjtésére és
továbbítására koncentrált. A biztonsági adatlapokból és műszaki leírásokból származó
információkat a speciális eljárásokra vonatkozó adatokkal egészítették ki,
beleértve a munkahelyi expozíció mérések eredményeit is. Például az egyik
padlóburkoló ragasztó mindenféle különleges óvintézkedés nélkül is
használható, míg a másikkal csak elszívó szellőzés biztosításával, vagy
légzésvédő eszköz viselésével lehet dolgozni. Mivel számos termék összevethető egészségügyi kockázatot
képvisel, ezért a megteendő óvintézkedések is ugyanazok. A GISBAU az egyedi
termékekre vonatkozó információkat csoport információkká rendezte, pl. a
ragasztók esetében. Így néhány csoport információ jött létre a nagyszámú,
azonos típusú termékre vonatkozóan. Az elektronikus információs rendszert szabadlapos
kézikönyv, brosúrák és szórólapok egészítik ki. A GISBAU információt és útmutatást nyújt a következő
területeken: ·
munkavégzés
szennyezett területeken; ·
épület
felújítás és betonszerkezetek; ·
tetőfedés; ·
bevonat
eltávolítás (festék eltávolítás) és a festékeltávolító vegyszerek
alternatívái; ·
cserepezés; ·
padlóburkolás; ·
szigetelés
– ásványgyapot szigetelőanyagok kezelése; ·
festés; ·
parketta
lerakás (alapozók és ragasztók) és csiszolás; ·
saválló
szerkezetek; ·
fakonzerváló
szerek; ·
faragasztók; ·
építőanyag
telep. Ezenkívül hozzáférést biztosítanak a speciális veszélyes
anyagok használatára vonatkozó jogszabályokhoz (TRGS – Technische Regeln für
Gefahrstoffe) elősegítvén ezzel a kevésbé veszélyes termékek alkalmazását,
pl. festékeltávolítóként, cementként, padlóburkoló ragasztóként vagy parketta
ragasztóként. A különféle felhasználói csoportok számára speciális
információk szolgálnak. Ezek a következők: munkaadók, felügyelők, munkavédelmi
képviselők, foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkavédelmi szakemberek és
munkavállalók. Némely útmutató más nyelveken is hozzáférhető. A munkások számára az információ felhasználói utasítások
formájában áll rendelkezésre, amelyet csak a vállalatra jellemző specifikus
munkahelyi és működési adatokkal kell kiegészíteni. A GISBAU segíti az építkezéseket, ügyfeleket és építési
hatóságokat a szerkezeti anyagok kiválasztására irányuló döntés hozatalban
is. Eredmények A rendszer hasznos gyakorlati információkat nyújt az
építőipari kisvállalkozások számára, amelyek külső munkahelyeken,
folyamatosan változó munkakörülmények között dolgoznak. Észrevételek A kis- és középvállalkozások gyakorta igénylik a szektorra
és saját körülményeikre vonatkozó információforrásokat. A rendszer bővebb leírása, amely a termék kódolást és a GISCODE címkézési rendszert is tartalmazza, szintén megtalálható az Ügynökség How to convey OSH information effectively: the case of da ngerous substances (A munkavédelmi információ átadásának
hatékony módjai – Veszélyes anyagok) esettanulmány jelentésében, amely a
következő címen hozzáférhető: GISBAU – INFORMÁCIÓ
¨¨¨ A METILÉN-KLORID KIKÜSZÖBÖLÉSE A
BITUMEN KÖTŐANYAG VIZSGÁLATBAN Irosh Asphalt Limited Lagan House,
Rosemount Business Park Off Ballycoolin Road Dublin 11 Ireland Tel.: (353-1) 885 99
99 Fax: (353-1) 885 99
63 Téma Az új utak építésénél használt aszfalt bevonatú kövező
anyagok gyártása. Az aszfalt minőségbiztosítási szabványa magában foglalja az
anyag időszakos vizsgálatát, a kötőanyag minőségének ellenőrzését, és annak
igazolását, hogy megfelelő aggregátumot használtak. Az eljárásban
metilén-kloridot alkalmaznak a kötőanyag eltávolítására az aggregátumból. Az
új megoldás laboratóriumi kemencét alkalmaz a bitumen kötőanyag vizsgálatára
és ezáltal elkerülhető a metilén-klorid használata. Probléma A klórozott oldószerek akut (rövid idejű) expozíciójának
hatásai a következők; lenyelésük vagy belégzésük káros, és bőrrel érintkezve
is káros hatást fejtenek ki; irritálják a bőrt és a szemet; könnyen
abszorbeálódnak a bőrön; szédülést, kábultságot és fejfájást idéznek elő. A metilén-klorid a központi idegrendszer depresszióját
okozza és gyanítottan rákkeltő hatású. A kísérleti vizsgálatokban a
szaporodásra is káros hatást fejtett ki. A vizsgálatok során a dolgozók az abszorpció, belégzés és
lenyelés okozta expozíció kockázatával szembesültek. A kapcsolódó egyéb
kockázatok magukba foglalták: a mozgó járművekkel való ütközést, a véletlen
kiömlés okozta környezeti szennyezést, a tűz- és robbanás veszélyt a tárolás,
rakodás és szállítás során. A szabvány szerinti minőségellenőrzés metilén-klorid
használatát írja elő. A laboratóriumi technikusnak a metilén-kloridot egy
hordóból kell áttöltenie egy tárolóedénybe a laboratóriumi vizsgálatban
történő felhasználásra. A tárolóedényt a laboratóriumba viszik. A mintavételi
eljárás napi hat vizsgálatot ír elő és ez további áttöltéseket igényel a
hordóból a fém tárolóedénybe, ahol aszfaltot adagolnak hozzá és 30 percig forgatják
az anyagok elválasztásának céljából. Az anyagot ezután vákuumszivattyú
segítségével átszűrik és a bitumen és metilén-klorid oldatot eltávolítják. Az
oldatot időszakonként desztillálják és a metilén-kloridot újra felhasználják. Az egyszer átszűrt
aggregátumot egy szellőztetett
kabinba helyezik a maradék metilén-klorid eltávolítására. A folyamat
során a metilén-klorid maradék füstje eltávozik az aggregátumból. Végig az
eljárás folyamán a technikusok számára biztosítják és azok viselik a
vegyszerálló kesztyűket, szemüvegeket, a két szűrőbetéttel ellátott
félmaszkokat, amelyek a metilén-klorid ellen védenek és a vegyszerálló
lábbelit ill. kötényt. Egy alkalommal kb. 50 l. metilén-kloridot desztillálnak. A
desztillációt követően a hulladék anyagot (a bitumen és metilén-klorid
maradványát) műanyag tárolóedénybe helyezik, a vegyianyag tárolóba szállítják
és egy hordóba töltik. A továbbiakban szennyezett hulladékként kezelik és egy
erre jogosult vállalkozó gondoskodik a hulladék elhelyezéséről. Megoldás A kockázatok
azonosítása Kockázat felmérést végeztek a metilén-klorid
szállításával, tárolásával és kezelésével kapcsolatos műveletek és
tevékenységek megvizsgálásával. A vegyianyag expozícióján túlmenően számos
egyéb kockázatot is azonosítottak. A kockázatok a következők: A lerakodás során ·
környezeti
szennyezés az anyag véletlen kiömlésekor; ·
a
kezelő ütközése a tolató járművel; ·
tűz/robbanás
az anyag véletlen kibocsátásakor hő – vagy gyújtóforrás hatására; ·
lábsérülés
a 200 l-es hordók leesésétől a lerakodás során; A tárolás során ·
keresztszennyeződés
más anyagokkal, ami tűz és robbanás kockázatát hordozza; ·
környezetszennyezés
a korrodeált tárolóedényekből történő anyagkiömlés következtében; ·
tűz/robbanás
az anyag véletlenszerű kiömlésekor hőforrással való érintkezés hatására. A kezelés során ·
az
anyag belégzése, lenyelése és abszorpciója véletlenszerű érintkezéskor a
lerakodás, szállítás, áttöltés és vizsgálat közben; ·
tűz
az áttöltéskor és a laboratóriumi vizsgálat során hőforrással való érintkezés
következtében; ·
szemsérülés
az anyaggal való véletlenszerű érintkezéskor. A kockázatfelmérés magában foglalta a folyamat
megfigyelését, a munkaerővel folytatott konzultációt, az anyagot gyártó
cégtől történő információ kérést és a biztonsági adatlapok és
termékinformációs lapok által közölt információk áttekintését. A hatékony
kockázatcsökkentési intézkedések meghatározása: A vállalat nemrégiben első ízben vezetett be biztonsági menedzsment-
és monitor rendszert. Rövid- és hosszú távú kockázatcsökkentési
intézkedéseket foganatosítottak, ami magába foglalta az eljárás
megváltoztatását az üzemvezetővel és a tevékenységben érintett dolgozókkal
egyetértésben. A változtatás egyik eleme az áttöltés és vizsgálat minden
tevékenységének az elszívó fülkében történő végzése. Felmerült a mintáknak külső laboratóriumba küldése is a
dolgozók expozíciójának csökkentésére. A jelenlegi technológiai változtatások
és a szabványban megjelenő rugalmasság lehetővé teszi a teljes folyamat
felülvizsgálatát és a metilén-klorid kiküszöbölését a folyamatból.
Áttekintették az alternatív vizsgálati módszerek alkalmazásának lehetőségét
is. A konzultációt követően speciális kemencét alakítottak ki,
amely lehetővé teszi az anyag szétválasztást a bitumen magas hőmérsékleten
történő kiégetésével. A forró anyaggal való érintkezés kockázata megmarad
ugyan, de az eljárás megváltoztatásával kiküszöbölhető a rákkeltő anyag és
radikálisan csökkenthető a súlyos megbetegedések, a tűz, a fizikai sérülések
és a környezetszennyezés kockázata. Eredmények Több hatékony intézkedést vezettek be a munkafeltételek
megváltoztatására és a munkakörnyezet javítása is hozzájárult a biztonsági
kultúra növeléséhez. A képződő hulladékanyagok szintén kevésbé veszélyesek. A metilén-klorid vásárlás megtakarítható és a konzultáció
költsége, valamint az egészségügyi felügyelet költségei is csökkenthetők. Az
új vizsgálati módszer ugyanakkor gyorsabb is. Az új kemence bevezetésének előnyei: ·
A
gyorsabb kötőanyag visszanyerés és a vizsgálati eredmény gyorsabb
rendelkezésre állása mellett kevesebb forrásra van szükség a vizsgálat
kivitelezéséhez és ez jelentős laboratóriumi költség csökkenést eredményez.
Míg a minta kemencében van, a laboráns más műveletet tud végezni, ami
átlagosan napi 3-4 munkaóra megtakarítást eredményez. ·
A
biztonságosabb eljárás viszonylag alacsony költséggel (10.000 EUR)
elvégezhető. ·
A
szűrő csere költségei megtakaríthatóak. A szűrőköltség megtakarítása évi 330
EUR-t jelent. ·
A
hosszú távú költségeket a berendezés megvásárlásának, az egyéni védőeszközök
megvételének és karbantartásának ill. a monitorozásnak az árával kell
szembeállítani. A monitorozás költségei kb. 3600 EUR-t tesznek ki évente
(havi hat órát számítva a belső munkavédelmi koordinátor részére). ·
Az
egészségügyi felügyelet és az expozíciós szintek mérésével kapcsolatos
konzultációs díjak jelentősen csökkentek. A konzultációs díj megtakarítás
3.600 EUR egy külső konzultáns havi félnapos látogatásával számolva. ·
A
metilén-klorid vásárlás és a hulladék elhelyezésének költsége megtakarítható.
A vásárlási költség megtakarítása évi 2.000 EUR-t, a hulladék elhelyezése
1.000 EUR-t jelent. ·
A
betegség miatti hiányzás valószínűsége csökkent. ·
A
jobb munkakörnyezet növelte a biztonságtudatot és a biztonsági kultúra
színvonalát. Észrevételek Lényeges a követéses értékelés a megoldás hatékonyságának
és a várt eredmények teljesülésének ellenőrzésére. ¨¨¨ RAGASZTÓK GŐZEI OKOZTA KOCKÁZATOK
CSÖKKENTÉSE Jorge Honório da
Silva e Filho, Lda. Zona Industrial do
Cartaxo, Lote 19, Apartado 6 – 2070 P– 2070 Vila
Chã de Ourique – Cartaxo Portugal E-mail: jhonorio@jhonorio.pt
Konzultáns: COSAT – Consulters of
Hygiene, Safety and Health at Work; S.A. Rua da Guiné, 25 –
2685-336 Prior Velho Portugal E-mail: info@cosat.pt
Téma Az izotermikus kamrák gyártásánál a ragasztási eljárás
során képződő káros gőzök expozíciójának csökkentése az eljárás
módosításával. Probléma Jorge Honório Da Silva e Filho izotermikus kamrákat gyárt
élelmiszerszállítás céljára. A vállalatnál elvégzett kockázatfelmérés során
problémát találtak az izotermikus kamrák panelelemeinek ragasztási
folyamatában. Mindenegyes panel több poliuretán és üvegszál rétegből
áll, amelyeket sztirolalapú gyantával ragasztanak egymáshoz. A teljes ragasztási eljárás négy alfeladatra bontható. ·
Előkészítés
(kb. 1 óra) : egy dolgozó ragasztóelegyet készít a katalizátor, a gyorsító és
kálcium-karbonát gyantához adásával, majd manuálisan összekeveri az anyagokat
homogén elegyet állítván elő. ·
A
gyanta alap felvitele (1,5 óra): két dolgozó szórópisztoly segítségével
felviszi a ragasztót a panel elemeire. Szárítás (6 óra): a panelt préselve tárolják és
folyamatosan ellenőrzik. ·
Tisztítás
(1 óra): minden használt eszközt acetonnal megtisztítanak. A kockázat felmérés feltárta, hogy a tevékenységgel
kapcsolatos legfőbb kockázat a sztirol gőz (az előkészítés és felvitel során)
és az aceton gőz (tisztításkor) expozíciója. Az ezen anyagokkal kapcsolatos
toxikológiai kockázatok magukba foglalják a bőr, a szem és a felső légutak
irritációját és emésztőrendszeri hatásokat. A krónikus expozíció érintheti a
központi idegrendszert, depresszió, fejfájás, fáradtság és gyengeség
tüneteinek kiváltásával és befolyásolhatja a veseműködést, valamint hatással
lehet a vérre. A Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége (IARC) osztályozása szerint
a sztirol lehetséges emberi rákkeltő. Az aceton súlyos légzőszervi
problémákat okozhat. Megoldás A vállalat a 2001–2003-as kockázat megelőzési programja
során számos módosítást talált szükségesnek a ragasztó eljárásban. A javasolt
változtatásokat a munkavédelmi bizottság megvitatta és egyetértett a rövid és
középtávú intézkedések végrehajtása tekintetében. Rövidtávú
intézkedések Az expozícióban dolgozók tájékoztatása a potenciális
kockázatokról. Oktatás a figyelembe veendő megelőző intézkedésekre
vonatkozóan. A lényeges biztonsági adatlapok kifüggesztése a tároló- és
munkahelyiségekben konzultációs céllal. Megfelelő tartályok beszerezése a tiszta és szennyezett
aceton számára, az újrafelhasználhatóság érdekében. A meglévő kockázatoknak megfelelő egyéni védőeszközök
beszerzése. Az exponált dolgozók számának csökkentése. ·
Speciális,
hathavonkénti egészségügyi ellenőrzés biztosítása az exponált dolgozók
számára a szokásos egészségügyi felülvizsgálaton kívül. A vállalat vizsgálatokat végzett a hosszabbtávú műszaki
megoldásokat illetően, amelyek a munkamódszerek megváltoztatását és/vagy más,
kevésbé káros vagy veszélyes termékek felhasználását célozták. A vizsgálat
során új eszközöket és alternatív termékeket próbáltak ki és tanulmányozták a
vonatkozó, publikált szakirodalmat. Ezek alapján a következő intézkedések
bevezetéséről döntöttek: Hosszútávú
intézkedések Ragasztó előkészítés: a szabad levegős eljárást automata
tisztítót alkalmazó, zárt rendszerű eljárással helyettesítették és a
sztirol-alapú gyantát poliuretán ragasztóra cserélték. Bár ez a termék is
veszélyes anyag, viszont szobahőmérsékleten a sztirollal ellentétben nem
illékony és alkalmazása az előkészítés, a felvitel és a tisztítás új
módszereivel együtt a kockázatok csökkenését eredményezi. Kollektív megelőző intézkedésként szellőzőrendszert és
levegőfrissítőt helyeztek üzembe. A dolgozókat tanácsokkal látták el a megfelelő védőeszköz
használatát illetően a poliuretán gyanta biztonsági adatlapjával összhangban. Az exponált dolgozók részére speciális egészségügyi felügyeletet
biztosítottak, amely az asztmás tünetek megjelenését és a lényeges biológiai
jelzők vizeleti koncentráció szintéjét kíséri figyelemmel. Eredmények Az új
megoldások előnyei: Az új poliuretán ragasztót zárt rendszerben készítik és
ilymódon az eljárás ezen szakaszában a káros anyagok expozíciója megszűnt. Az illékony terméket szobahőmérsékleten nem illó anyaggal
helyettesítették. Az új ragasztó felvitele zárt rendszerben történik
közvetlenül a panel felületéhez illesztett csövön keresztül. A feladat
elvégzéséhez szükséges idő 1,5 óráról 1 órára csökkent. A tisztítás szintén zárt rendszerben automatikusan
történik és ezáltal elkerülhető az aceton használata. Kevesebb dolgozó vesz részt az eljárásban és így
csökkenthető az exponált dolgozók száma. Az új munkamódszerek eredményeképp az átlagos expozíciós
idő 4,5 óráról 3 órára csökkent. Az említett egészségügyi és a termelékenységben mutatkozó
előnyök mellett pénzügyi haszon is jelentkezett a vállalatnál. Két
alfeladatot például (az előkészítést és a tisztítást) kiküszöböltek és ezzel
két órát takarítottak meg. A felviteli fázisban bevezetett változások további
1,5 órás termelési idő csökkenéshez vezettek. Észrevételek A folyamatban résztvevő dolgozókkal folytatott
konzultációknak jelentős szerepet kell kapniuk az ilyen típusú
beavatkozásoknál. Ezáltal biztosítható a meghozott intézkedések
fenntarthatósága, azonosíthatóak az ajánlott változások nem kívánt
következményei és tudatosíthatóak a felmerülő kockázatok. ¨¨¨ VEGYI ANYAGOK BIZTONSÁGOS ÉS KÖRNYEZETBARÁT KEZELÉSÉNEK OKTATÁSA Finnish Institute of Occupational
Health Uusimaa Regional Institute of
Occupational Health, Arinatie 3A FIN-00370 Helsinki Finland Tel: (358-9 47 47 29 36 Téma A környezet
és a dolgozók védelmét célzó, a vegyi veszélyekre vonatkozó kockázatfelmérési
módszer és oktató program bevezetése kis- és középvállalatoknál. Az érintett
szektorok: nyomdaipar, fémtermékek gyártása, építőipar, járművek
kereskedelme, karbantartása és javítása, textil és szőrme termékek mosása és
száraz tisztítása. Probléma Kisvállalatoknál
a munkahelyen használt veszélyes anyagok nagy kockázatot jelentenek. Számos,
különféle vegyianyagot alkalmaznak a fémfelületek kezelésénél, a textil
tisztításban és az autójavító műhelyekben. A tárgyalt szektorok kisvállalatai
gyakran nincsenek a megfelelő tudás és források birtokában a kémiai
kockázatok kezeléséhez, míg az őket alvállalkozóként alkalmazó nagyobb
szervezetek növekvő mértékben igénylik a szigorú biztonsági és
környezetvédelmi szabványoknak való megfelelést. A kisvállalatoknak
ugyanakkor szükségük van egyszerű, világos útmutatókra a vegyi kockázatok
felmérését illetően. Megoldás Gyakorlati
jártasság kifejlesztésére szolgáló módszert és kémiai biztonsággal
kapcsolatos támogatást igényeltek a kisvállalatok. A projekt tartalma: ·
a
helyzet és a szükségletek felmérése vállalaton belül ·
kis
cégek vezetőinek, brigádvezetőinek, dolgozóinak kiképzése az alkalmazott
vegyianyagok egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi kockázatainak
felmérésére ·
útmutatók
a vegyi kockázatok felméréséhez és kezeléséhez öt ipari szektorban ·
vegyi
kockázatfelmérési támogató módszer kifejlesztése a saját alkalmazottak,
szakemberek és hatóságok segítségével. Kémiai
kockázatfelmérési rendszer Kémiai
kockázatfelmérési rendszer Kémiai
kockázatfelmérés vállalati szinten A
kémiai és környezeti adatokat minden cégnél kérdőíves felméréssel gyűjtötték
össze. Konzultáns
szakértők helyszíni vizsgálatokat végeztek a vállalatoknál. A termelési
technológiát, az alkalmazott vegyianyagokat, a biztonsági adatlapok
minőségét, a termék címkézésének pontosságát, a foglalkozási expozíció
csökkentésére tett műszaki óvintézkedéseket, az egyéni védőeszköz
használatot, a hulladékkezelést és a levegőbe ill. a vízbe történő szennyezés
kibocsátást a kémiai menedzserrel együttműködve felmérték. A kémiai menedzserek
hozzáláttak kémiai kockázatkezelői stratégiájuk kidolgozásához. Számos
problémával találkoztak. Minden
érintett szektornál nehézséget jelent a vegyianyagok felhasználása. Jelentős
különbségek is vannak a vegyi kockázatok felismerésében és a felmérésre
rendelkezésre álló forrásokban. A
legtöbb cégnél hiányzott vagy már elavult néhány biztonsági adatlap. Számos
importált vegyianyag esetében a címkék finn fordítása hiányzott. A
vegyi szabályozás nem volt egyértelmű. Az allergén vagy karcinogén anyagokkal
kapcsolatos kockázatok felmérése bonyolultnak bizonyult, de a széles körben
alkalmazott vegyianyagok pl. oldószerek, savak veszélyei jól ismerteknek
tűntek. Mindazonáltal őszinte érdeklődés volt tapasztalható a vegyianyagokkal
kapcsolatos kockázatok jobb megismerése iránt. A dolgozók és a kémiai menedzserek
kiképzése A
kémiai menedzsereket szektor-oirientált csoportokban oktatták. Szeminárium
sorozatot szerveztek az öt ipari szektor kémiai menedzserei számára. Az
általános kémiai kockázatfelmérésen túlmenően a szemináriumok az ágazatra
jellemző, specifikus kockázatokkal (pl. motorüzemanyag kezelésének kockázata
autójavító üzemekben, felületkezelő vegyianyagokkal kapcsolatos kockázatok
fémipari termékek gyártásánál, stb.) is foglalkoztak. A
dolgozók képzését a különböző vállalatoknál a dolgozók ill. felügyelőik
igényeihez szabták. A kémiai oktatás szükségleteinek felmérését a dolgozók
között kiosztott kérdőívek alapján végezték minden vállalatnál. A
dolgozók aktív érdeklődést mutattak a munkahelyükön használt vegyianyagok
kockázatainak, a termékcímkékkel és biztonsági adatlapokkal kapcsolatos
információt illetően. Szintén
nagyon népszerű volt a legtöbb cégnél az egyéni védőeszközök használatát, az
elsősegélyt és a tűzvédelmet érintő oktatás. Kémiai útmutatók Szektor-specifikus
kémiai útmutatók is készültek oktatási segédanyagként. Az
útmutató anyaga a projektben résztvevő csoport szakmai ismereteire és a cégek
gyakorlati tapasztalataira épült. Az útmutató a kémiai rendeletek
összesítését nyújtja és a vegyi kockázatok felmérésének sémáját. Az útmutatók
legsikeresebb részének egy nagy táblázat bizonyult, amely minden ágazat
esetében tartalmazta a speciális munkafolyamatokat., az alkalmazott
vegyianyagok tulajdonságait, a feladat végzése közben felmerülő kockázatokat,
a biztonsági óvintézkedéseket és a környezetvédelmi szempontokat. Az
útmutatók gyakorlati információkat is nyújtanak pl. kapcsolat felvételi
lehetőségeket közölnek a szakértőkkel, hatóságokkal, biztonsági berendezések
forgalmazóival és különféle konzultációs szolgálatokkal. Kockázat felmérési támogató
rendszer Különféle
követő intézkedéseket kezdeményeztek a célvállalatoknál, pl.: ·
biztonsági
adatlapok beszerzése vagy felújítása ·
az
alkalmazott vegyianyagok jegyzékének összeállítása ·
a
termék címkék ellenőrzése és javítása ·
a
kevésbé veszélyes vegyianyagokkal való helyettesítés lehetőségének
megvizsgálása ·
az
egyedi expozíciók becslése és az expozíciós szintek mérése ·
a
vegyi hulladék mennyiségének mérése és csökkentése ·
a
levegőbe és a vízbe jutó vegyi emisszió meghatározása és csökkentése. A
biztonsági vezető, a menedzsment, az alkalmazottak és a
foglalkozás-egészségügyi csoport megvitatta a megelőző intézkedések (műszaki
és egészségügyi) prioritási sorrendjét. Egyetértettek az intézkedések
sorrendje, a felelős személyek és a követés tekintetében. Eredmények A
projekt 90 kisvállalatot és 3000 dolgozót ölelt fel, akik gyakorlati
képzésben és támogatásban részesültek, ami a munkahelyi körülményeik
javítását indította el. Észrevételek Kisvállalatok
esetében az információ és a képzés önmagában sokszor nem elegendő még akkor
sem, ha azok a szektor speciális igényeihez vannak igazítva és a szükségletek
kielégítése aktív támogatást kap. A kockázat felmérésénél különösen gyakran
igényelnek további útmutatást, aktív támogatást és tanácsadást az információk
felhasználására vonatkozóan, ahogy ezt a tárgyalt eset is bizonyította. ¨¨¨ VESZÉLYES ANYAGOK BIZTONSÁGOS KEZELÉSE ( Dangerous Substances Handle with
Care) A nagy
munkahelyi kockázatok kiküszöbölésének európai programjához csatlakozva az
Európai Munkavédelmi Ügynökség a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos
tanulmány-gyűjteményt közöl, amelynek főbb témái: a kockázatkezelés
kultúrájának megszilárdítása, a vegyianyagok foglalkozási expozíciós
határértékeinek megállapítása az EU-ban, a veszélyes anyagok
helyettesítésének lehetőségei, biológiai kockázatok a munkahelyeken, stb. ¨¨¨ Biztonságos munkavégzés a tetőn Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapja – Állványozó Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapja - Darukezelő Európai Munkavédelmi Ügynökség Biztonságos munkavégzés a tetőn A
tetőn végzett munka veszélyes lehet és magas biztonsági követelményeket
támaszt időtartamától függetlenül. A Tények sorozat ezen adatlapja alapvető támpontot nyújt a
biztonságos munkavégzéshez a tetőn, de nem ad részletes útmutatást. További
tanácsok iránti igény esetén a munka megkezdése előtt ajánlatos a felettes
hatóságokkal vagy egyéb szervezetekkel érintkezésbe lépni. Óvintézkedések a
tetőn végzett munkánál Szükség van erre a
munkára? A tetőről vagy azon keresztül történő leesés
megakadályozásának legbiztosabb módja nem felmenni a tetőre. Ha mégis el kell végezni a
munkát, akkor előbb meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e ehhez a
tetőre menni és hogy csökkenthető-e a tetőn töltött idő. Pl. Részlegesen
össze lehet-e állítani a tetőelemeket a talajszinten, annak érdekében, hogy
minél kevesebb időt kelljen a magasban tölteni. A munka megkezdése
előtt Minden tetőn végzett munka megkezdése előtt kockázat
felmérést kell készíteni. A szükséges munkaeszközöknek rendelkezésre kell állniuk,
meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket és munkaszervezési lépéseket. A
dolgozókat világos utasításokkal kell ellátni és kiképezni. Minden tetőn
végzett munka, legyen bár csak néhány perces, gondos tervezést igényel a
dolgozók kockázatának minimalizálása érdekében. A leesés megelőzése A tetőn végzett munka vagy az oda fel – ill. onnan lejutás
során fellépő kockázatok kiküszöbölésére megfelelő óvintézkedéseket kell
foganatosítani. A kockázat felmérés eredményeire támaszkodva az egyéni
védőintézkedéseket megelőzően kollektív védőintézkedéseket kell végrehajtani. A leesések megelőzését szolgáló biztonsági berendezéseknek
(pl. a peremkorlátnak) elég erősnek kell lenniük az esés megakadályozására
vagy fékezésére a dolgozók sérüléseinek elkerülése érdekében. A leesés megelőzését szolgáló intézkedéseket a magasban
végzett munka megkezdésétől a befejezéséig be kell tartani. A tetőn végzett
munka során az időjárási körülményeket is számításba kell venni, mivel a jég,
a nedvesség vagy a szél jelentősen megnöveli az emberek vagy tárgyak
leesésének kockázatát. Leeső tárgyak A leeső tárgyak halálos sérülést okozhatnak. A tetőről semmit sem szabad ledobni. Az alábbiak szerint kell eljárni: ·
zárt
csúszdákat kell használni, vagy a földre engedni a hulladékokat, ·
nem
szabad felhalmozódnia azoknak az anyagoknak, amelyek leeshetnek, ·
meg
kell akadályozni a bejutást a tető alatti, illetve szomszédságában lévő
veszélyes területekre, ·
hulladékfogó
hálót, fedett kezelő járdákat és egyéb biztonsági eszközöket kell használni a
sérülést okozó, leeső tárgyak megakasztására, ·
ahol
lehetséges, el kell kerülni a nagy vagy nehéz tárgyak tetőre vitelét, ·
biztosítani
kell az összes anyag helyes tárolását, különösen szeles időben. Oktatás A tetőn dolgozó munkásnak megfelelő ismeretekkel,
képzettséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie a biztonságos munkavégzéshez.
A dolgozókat ki kell oktatni, hogy felismerjék a kockázatokat, megértsék a
helyes munkamódszereket és birtokában legyenek azoknak a képességeknek,
amelyekkel a tevékenység biztonságosan elvégezhető, pl. peremkorlát
felhelyezése, mobil emelő platón történő munkavégzés, heveder rendszerek
összeállítása és viselése. Tető típusok Lapostetők A lapostetőn végzett munka nagy kockázattal jár. A dolgozók leeshetnek: ·
a
kész tető széléről, ·
arról
a peremről ahol a munkát végzik, ·
nyílásokon,
réseken vagy törékeny tetővilágítókon keresztül. Megelőző intézkedésekre van szükség a lapostetőkön végzett
munka során, ha fennáll a leesés kockázata. Óvintézkedések szükségesek a tetőperemeknél, nyílásoknál,
a tetőre jutási pontokon, és a törékeny tetővilágítóknál. Nyeregtetők Nyeregtetőnél a dolgozók leeshetnek: ·
az
ereszről, ·
a
tetőn lecsúszva és az ereszen átbukva, ·
a
tetőn keresztül az épületen belül, ·
az
oromvégekről. A peremkorlátnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy
ellenálljon a nekiütköző személynek. Minél hosszabb és meredekebb a lejtő, a
peremkorlátnak annál erősebbnek kell lennie. Az emelőplatók biztonságos
munkaterületet nyújtanak a tetőn történő munkavégzés alternatívájaként.
Alkalmazásuk különösen hasznos lehet a rövid időtartamú munkák esetében vagy
bontáskor, amikor nyílások keletkeznek a tetőn. Biztonságos fel- és lejutást ill. munkaterületet kell
kialakítani. Mivel a cserepeken és palánkon nem biztonságos a járás,
tetőlétrákat és hasonló eszközök használata szükséges. Törékeny tetők A törékeny anyag nem tartja meg biztosan a személy ill.
egyéb teher súlyát. Számos tetőszerkezet törékeny vagy azzá válhat. Az
azbesztcement, üvegszál és műanyag az öregedés során általában törékenyebbé
válik, az acéllemezek viszont rozsdásodhatnak. A rosszul karbantartott tetőn a lemezek alátámasztása
gyenge lehet. A tetőnek lehetnek törékeny pontjai (pl. tetővilágítók),
amelyek nem tűnnek fel rögtön vagy időlegesen törékenyek, különösen az
építési tevékenység közben. A törékeny tetők nem nyújtanak biztonságos munkaterületet
és megfelelő óvintézkedések nélkül nem szabad rájuk lépni. Ipari tetők A széles fesztávú ipari tetőkről való leesés kockázatai: ·
leesés
a tető pereméről, ·
leesés
a nem befejezett tető nyílásain keresztül, ·
leesés
a burkoló lemezeken keresztül, ·
leesés
a belépő peremeknél, ahol a nem védett nyílások elkerülhetetlenek, ·
leesés
a gerendákról a tetőlemezek kihelyezésekor, ·
leesés
törékeny vagy időlegesen védett tetővilágítókon vagy burkolatokon keresztül. A helyes tervezés jelentősen csökkentheti az ipari tetőkön
végzett munka kockázatát. A kulcselemek az alábbiak: ·
A
dolgozók tetőn közlekedése szükségességének csökkentése; ·
rakodórámpák
használatával, ·
a
lemezeknek a megfelelő helyre, a megfelelő időben történő szállításával, ·
kijutási
pontok kialakításával, amelyek kényelmes munkavégző helyzetet biztosítanak. ·
A
leesés kockázatának csökkentése inkább biztonságos munkahelyek
kialakításával, mint a zuhanásgátló eszközök használatára alapozva. Munkavégzés meglévő
tetőkön Ez a típusú munka magában foglalja az ellenőrzést,
karbantartást, tisztítást, valamint a felújítást, kicserélést, leszedést. Nem
szakemberek, pl. takarítók, gondnokok, házfelügyelők gyakran végeznek
ellenőrző vagy takarító tevékenységet. Ez a munka nem végezhető megfelelő
kockázat felmérés, tervezés, óvintézkedések és felügyelet nélkül. Régi tetőkön végzendő
munka tervezése A régi tetőkön végzendő munka gondos tervezést igényel,
amelynek tartalmaznia kell a ·
tető
törékeny részeinek azonosítását, ·
a
megelőző intézkedések meghatározását, ·
kapcsolatfelvételt
az ügyféllel (ha szükséges), ·
szerkezetvizsgálatot, ·
kockázat
felmérést. A tető javítása, felújítása, leszerelése tervezéskor ki
kell térni az anyagoknak a tetőről való leszerelése és tárolása módjára. A szétszerelés
teljes folyamán biztonsági eszközöket kell alkalmazni a dolgozók leesés
elleni védelmére. A biztonságos munkamódszer kialakítása tetők és tetőfedő
anyagok szétszerelésénél, bontásánál alapvető fontosságú. Konzultáció A munkaerővel folytatott konzultáció követelménynek
tekintendő. Szakismeretük felhasználása segítséget nyújt a kockázatok
azonosításához és a megoldások kivitelezéséhez. A munkavállalók véleményét ki
kell kérni a munkavédelmi intézkedésekről és új termékek vagy technológiák
bevezetése előtt. A konzultációk biztosíthatják a dolgozók elkötelezettségét
a munkavédelmi eljárások és fejlesztések iránt. Jogi szabályozás A tetőn végzett munkára vonatkozó lényeges EU irányelvek: ·
a
Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK Irányelve a munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről, ·
a
Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK Irányelve az időszakos vagy helyileg
változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről. ·
Az
Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK Irányelve a
munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és
egészségvédelmi minimumkövetelményeiről
szóló 89/655/EGK Irányelv módosításáról. Az európai direktívák a munkavédelmi minimumkövetelményeket
fogalmazzák meg és ezek kerültek át a tagországok nemzeti törvényeibe. A
nemzeti törvénykezés azonban magasabb követelményeket is támaszthat, ezért a
felettes hatóságokkal való egyeztetésre van szükség. További információ A Tények sorozat ezen adatlapja az Európai Munkavédelmi
Hét – 2004 alkalmából készült. A sorozat többi adatlapja és az építőiparra vonatkozó további információ a http://ew2004.osha.eu.int címen érhető el. Az információforrást folyamatosan karbantartják és fejlesztik. Az európai munkavédelmi törvénykezésre vonatkozó információ a http://europe.osha.eu.int/legislation/. címen található. European Agency for Safety
and Health at Work Gran Via, 33, E-48009 Bilbao Tel. (34) 944 79 43 60, fax (34 944
79 43 83 ¨¨¨ Európai Munkavédelmi Ügynökség A zaj kezelése az építkezésen Az erős zaj munkahelyi expozíciója irreverzibilis
halláskárosodást, baleseteket okozhat és hozzájárulhat egyéb egészségügyi
problémák fellépéséhez. A Tények sorozat ezen adatlapja bevezetésül szolgál a zaj
ügyintézéshez az építkezéseken a helyszíni munka megkezdése előtt ill.
folyamán. Zaj az építkezésen Az építkezésen számos tevékenység zajjal jár. A dolgozók
nemcsak saját tevékenységük zajával terheltek, de a környezeti, a háttér ill.
a helyszínen végzett más munkálatok zaja is hat rájuk. Az építkezésen fellépő zaj főbb forrásai a következők: ·
az
eszközök ütközése (pl. beton törők) ·
robbanóanyagok
használata (pl. robbanótöltények) ·
pneumatikus
berendezések ·
belsőégésű
motorok Zajkezelés- a
helyszíni munka megkezdése előtt Zajcsökkentő intézkedések tervezése a ·
tervezési szakaszban – a zajos munka kiküszöbölése vagy
minimalizálása ·
szervezési szakaszban – a helyszíni zajkezelés és
kockázatcsökkentés megtervezése ·
szerződési szakaszban – a jogszabályi követelmények
teljesítésének biztosítása a szerződő felek részéről ·
építési fázisban – a kockázatok felmérése,
csökkentésük vagy kiküszöbölésük és a felmérés felülvizsgálata. A helyszíni munka megkezdése előtt elvégzendő feladatok: ·
alacsony
zajszintű gépek és berendezések beszerzése (vásárlás ill. bérlés), ·
a
zajcsökkentési követelmények feltüntetése a tender kiírásban (a nemzeti
szabályozásnak való megfelelés a minimális igény), ·
a
munkafolyamatok olyan tervezése, hogy a dolgozókat minimális zajterhelés
érje, ·
zajcsökkentési
program megvalósítása (pl. tervezéssel, oktatással, adatelemzéssel, helyszíni
rendezéssel, karbantartással). Lényeges
rendelkezések ·
a
Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK Irányelve a munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről, ·
az
Európai Parlament és a Tanács 2003. február 6-i 2003/10/EK Irányelve a
munkavállalókra ható fizikai tényezők (zaj) expozíciójára vonatkozó
egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről. ·
A
Tanács 1989. november 30-i 89/656/EGK Irányelve a munkavállalók által a
munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági
minimumkövetelményeiről. Az irányelvek minimális kívánalmakat fogalmaznak meg. A
nemzeti törvénykezés magasabb követelményeket is támaszthat, ezért szükséges
a felettes hatóságokkal való egyeztetés. Léteznek –egyéb lényeges irányelvek(*1)
és harmonizált szabványok is (pl. a
zajemisszió mérésére). Zajkezelés a
helyszínen A zaj aktív módon kezelendő a helyszínen a munka
megkezdése előtt, egy négylépcsős folyamatban ·
Felmérés – a zajkockázat felmérése
kompetens személy által, ·
Kiküszöbölés – a zajforrások eltávolítása a
helyszínről, ·
Csökkentés – intézkedések az expozíció
megelőzésére, végső megoldásként egyéni hallásvédő eszközökkel, ·
Felülvizsgálat – a munkafolyamat változásainak ellenőrzése
és a felmérés és a csökkentő intézkedések megfelelő módosítása. (*1) Például: Az Európai Parlament és a Tanács 1998. november
30-i 98/37/EK Irányelve a tagországok gépekre vonatkozó törvényeinek
közelítéséről. Felmérés A dolgozók zajexpozíciójának felmérésekor a következőkre
kell különös figyelmet fordítani ·
a
dolgozókra és az őket érő expozícióra, beleértve: ·
az
expozíció szintjét, típusát és tartamát, mindenfajta ütközéses vagy impulzus
zaj expozíciót és annak megítélését, hogy a dolgozók különleges kockázati
csoporthoz tartoznak-e; ·
ahol
lehetséges, ott a zaj és rezgés ill. a zaj és a foglalkozással kapcsolatos
ototoxikus (a fület károsító) anyagok közötti kölcsönhatásból eredő
egészségügyi és biztonsági hatásokat; ·
a
figyelmeztető vagy riasztó jelzések meg nem hallásából adódó egészségügyi és
biztonsági kockázatokat; ·
a
dolgozót érő, a szokásos munkaidőn kívüli, a munkaadó felelősségi körében
fellépő zaj expozíciós értékeket; ·
a
zaj emisszió csökkentésének figyelembevételével kialakított, alternatív
munkaeszközöket; ·
releváns
tájékoztatást az egészségügyi felügyelettől; ·
a
megfelelő hallásvédő eszközök hozzáférhetőségét. A zaj kiküszöbölése Ahol lehetséges, a zaj keletkezését ki kell küszöbölni,
ami a konstrukció vagy a munkamódszer megváltoztatásával érhető el. Ha a zaj
kiküszöbölése nem valósítható meg, akkor a zaj csökkentésére kell törekedni. Zajcsökkentés A dolgozók zaj elleni védelmének műszaki és szervezési
intézkedéseket is felölelő három lépése a következő: ·
zajcsökkentés
a forrásnál; ·
kollektív
intézkedések, beleértve a munkaszervezést; ·
egyéni
hallásvédelem. Zajcsökkentés a
forrásnál A zajcsökkentő intézkedések magukba foglalják: ·
az
alacsonyabb zajemissziójú gépek alkalmazását; ·
a
fém – fém ütközés elkerülését; ·
ütközéscsillapítást
a zajcsökkentés érdekében és a rezgő részek izolálását; ·
hangtompítók
felszerelését; ·
megelőző
karbantartást: az alkatrészek elhasználódásával a zajszint megváltozhat. Kollektív
zajcsökkentő intézkedések A fenti lépéseken kívül intézkedéseket kell tenni mindazok
védelmére, akiket zajexpozíció érhet. Ha a helyszínen több vállalkozó
dolgozik, lényeges a munkaadók közötti kapcsolat. A kollektív intézkedések az alábbiakat ölelik fel: ·
a
zajos folyamatok izolálása és zajos területekre való bejutás korlátozása; ·
a
zaj levegőbeli útvonalának megszakítása zajvédő burkolatokkal, falakkal; ·
zajelnyelő
anyagok alkalmazása a zajvisszaverődés csökkentésére; ·
a
talaj által közvetített zaj és rezgés csökkentése úszólemezek alkalmazásával; ·
a
zajos területeken töltött idő korlátozása megfelelő munkaszervezéssel; ·
a
zajos munka elvégeztetése olyankor, amikor a lehető legkevesebb dolgozót
érhet zajterhelés; ·
olyan
munkarend kialakítása, amely csökkenti a zajexpozíciót. Egyéni hallásvédelem Az egyéni hallásvédelem végső eszközként alkalmazható. Ebben az esetben: ·
az
egyéni hallásvédő eszközöket viselni kell és használatát kötelezővé kell
tenni, ·
meg
kell felelniük a munka jellegének, típusának, a zajszintnek és
kompatibilisnak kell lennie más egyéni védőeszközökkel, ·
a
megfelelő hallásvédők választékának kell rendelkezésre állnia a munkások
számára, hogy kiválaszthassák a legkényelmesebbet, ·
a
dolgozókat ki kell képezni a hallásvédők használatára, tárolására és
karbantartására. A dolgozók bevonása A helyszínen dolgozók gyakran ismerik a speciális zaj
problémákat és a lehetséges megoldásokat is. A munkavállalók és képviselőik véleményét ki kell kérni a
felmérési eljárásról és meg kell vitatni velük a zajcsökkentő intézkedéseket. Felülvizsgálat Az építkezésen végzett munka folyamatosan változik. A
kockázat felmérés felülvizsgálatát gyakran el kell végezni és a csökkentő
intézkedéseket ennek megfelelően kell módosítani. Oktatás Az oktatás lényeges része a zajcsökkentésnek. Az oktatás az alábbi személyek esetében szükséges: ·
a
zaj felmérését végzők számára, ·
a
tender dokumentáció készítői számára, annak biztosítására, hogy a vállalkozók
alkalmazzanak zajcsökkentést, ·
a
vezetők számára, hogy teljesíthessék a vonatkozó zajcsökkentési és felmérési
kötelezettségeiket, ·
a
dolgozók számára, akiknek tudniuk kell, hogyan használják a munkagépeket és
ismerniük a zajexpozíció minimalizálásának módjait. Az oktatásnak a lehető legspecifikusabbnak kell lennie. Az
építőipari dolgozók sok esetben többirányú képzettséggel rendelkeznek és
különféle eszközöket használnak. Tudniuk kell minimalizálni a különféle zajok
expozícióját. Különös figyelmet igényelnek az új dolgozók. Egészségügyi
felügyelet és ellenőrzés A dolgozónak joga van megfelelő egészségügyi
felügyelethez. (*2) Ahol az egészségügyi felügyelet keretében
megelőző audiometriás vizsgálatot végeznek, ott az egyedi felvételeket meg
kell őrizni és tájékoztatni kell az eredményekről a dolgozót. A vizsgálatok
során szerzett ismeretanyagot a kockázat felmérés és a csökkentő intézkedések
felülvizsgálatánál fel kell használni. További információ A Tények sorozat ezen adatlapja az Európai Munkavédelmi
Hét – 2004 alkalmából készült. A sorozat többi adatlapja és az építőiparra vonatkozó
további információ a http://ew2004.osha.eu.int
címen érhető el. Az információforrást folyamatosan karbantartják és
fejlesztik. Az európai munkavédelmi törvénykezésre vonatkozó információ a http://europe.osha.eu.int/legislation
címen található. European Agency for Safety and Health at Work Gran Via, 33, E-48009 Bilbao Tel. (34) 944 79 43 60, fax (34 944 79 43 83 (*2) A 89/391/EGK „keret” és a 2003/10/EK „zaj” irányelvekkel összefüggő
nemzeti törvények által meghatározott feltételek mellett. ¨¨¨ Európai Munkavédelmi Ügynökség Azbeszt az építkezésen Bevezetés Minden építőipari, karbantartó és takarító munkás az
azbeszt expozíció potenciális kockázatában dolgozik. A Tények sorozat ezen
adatlapja definiálja az azbeszt fogalmát, ismerteti egészségügyi hatásait,
előfordulási helyeit és a kockázatával terheltek körét. Az adatlap alapvető
támpontot nyújt a jó gyakorlat kialakításához, de nem ad részletes
útmutatást. Az azbeszt expozíció gyanújának felmerülésekor ezért ajánlatos a
felettes hatóságokkal vagy egyéb szervezetekkel érintkezésbe lépni. Mi az azbeszt? Az azbeszt az ásványi anyagok egy csoportjának közös neve.
Az erős és nagy hőállóságú azbeszt szálakat régóta használják számos
területen, pl.: ·
hőszigetelő
borítások és bevonatok; ·
tűzálló
textilek, papírok és kartonok; ·
kuplungok,
fékbetétek; ·
azbesztcement
termékek; ·
elektromos
szigetelő anyagok; ·
egyéni
védőeszközök gyártásánál. Az azbeszt alkalmazása jelenleg valójában be van tiltva az
Európai Unióban, de még sok helyen előfordul és ily módon azbeszt expozíció
is felléphet. Az azbeszt expozíció
egészségügyi hatásai A belélegzett azbeszt szálak súlyos egészségügyi hatásokat
válthatnak ki, beleértve az azbesztózist, tüdőrákot és mesotheliomát. Nem
ismeretes az azbesztre vonatkozóan biztonságos expozíciós szint. Minél
nagyobb az expozíció, annál nagyobb egy azbeszttel kapcsolatos betegség
kifejlődésének kockázata. Az azbeszt expozíció és a betegség első tüneteinek
megjelenése között akár 30 év is eltelhet. A korábbi expozíciók hatásai most
jelentkeznek. ·
Jelenleg
kb. 3000 ember halálát okozza évente a korábbi azbeszt expozíció kiváltotta
betegség Nagy-Britanniában és ez a szám várhatóan 10.000-re emelkedik 2010-re(1*)
A 3000 ember 25 %-a korábban az építő vagy karbantartó
szektorban dolgozott. ·
Svédországban
több halálesetet okoznak az azbeszt expozíció késői hatásai (mellhártya
mesotheliomák), mint az összes foglalkozási baleset(2*). (*1) http://www.hse.gov.uk/asbestos/index.htm
(*2) http://se.osha.eu.int/statistics/osharapp.pdf
Jól ismert tény, hogy a cigarettázás tüdőrákot okozhat, de
az egyidejű azbeszt expozíció a tüdőrák kifejlődésének kockázatát
megsokszorozza. A dohányos esetében, aki azbesztet is belélegzik 50-szer
nagyobb a tüdőrák kockázata, mint az azbeszt expozícióval sosem terhelt
nem-dohányzó esetében. Alapvető információk Az építőiparban, a karbantartó és takarító szektorban
dolgozókat azbeszt expozíció érheti. Az azbeszt előfordulás tipikus helyei a
következők: ·
falak
(szigetelő lemezek a fal alkotó részében) ·
texturált
bevonatok és festékek ·
padlócsempék ·
linóleum,
padlószőnyegek ·
hőszigetelt
bojlerek ·
acélállványok
szigetelése ·
szellőző
csövek ·
mennyezetek
(tűzszakaszok hézagolásánál) ·
mennyezet
burkolók ·
ajtók ·
elektromos
berendezések ·
fűtőrendszerek
(szigetelések a fűtőcsöveken, kazánokon és bojlereken) ·
tetők
(elsősorban az azbesztcement termékek) ·
tetőcserepek ·
épület
homlokzatok, beleértve az esőcsatornát, párkányt és falburkolatot ·
víz-
és szennyvízcsövek ·
szelepek,
csőperemek és tömítések, amelyeket bélelnek vagy tömítenek azbeszttel ·
emésztő
ciszternák, ablak szekrények és azbeszt papír bélések, stb. A kockázattal járó
foglalkozások ·
vízvezeték
szerelő ·
fűtésszerelő
·
villanyszerelő ·
asztalos ·
szőnyeg
vagy egyéb padlóburkolat lerakó ·
lakatos ·
karbantartó,
beleértve a külső vállalkozót és a gondnokot ·
tetőfedő ·
takarító ·
minden
olyan foglalkozás, amely tetők burkolólemezek és hasonló „rejtett” helyek
hozzáférését igényli. A munka megkezdése előtt azbeszt ellenőrzést kell
végezni. Az azbeszt jelenlétével
számolni kell, hacsak az ellenkezője nincs igazolva. Meg kell szakítani a
munkát és tanácsot kell kérni, ha felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja.
Soha nem szabad azbeszt eltávolítást végezni engedély vagy kiképzés
hiányában. Azbeszt tetők Az azbesztcement tetőfedő anyagok gyakran törékenyek.
Mindig meg kell győződni arról, hogy a munkaterület és annak elérhetősége
biztonságos-e. Néhány azbeszt tető pótlólagos azbeszt szigeteléssel van
ellátva (fröcskölt azbesztszálas szigetelő) alulról, és laza, mállékony állapotú
lehet. Ilyen anyaggal találkozva minden dolgozót azonnal vissza kell vonni a
területről és szakértő segítséget kell igénybe venni. Nem szabad megkísérelni
az anyag eltávolítását. Egy épület kezelésénél vagy ellenőrzésénél szükséges
tudni, hogy van-e azbeszt a helyiségekben, aminek kiderítésére a következő
lehetőségek vannak: ·
az
épület terveinek átnézése ·
a
korábbi munkára vonatkozó dokumentumok (pl. számlák áttekintése) ·
saját
ellenőrzés (mintavétel nélkül) ·
tanácskozás
építészekkel, felügyelőkkel, munkavédelmi képviselőkkel és alkalmazottakkal,
akik további információkat nyújthatnak ·
kompetens
személy alkalmazása a helyiségek ellenőrzésére. Mintavételt csak kiképzett
személy végezhet. Kétség esetén azbeszt anyagot kell feltételezni. Ha azbeszt van a helyiségben az embereket az azbeszt
expozíciótól meg kell védeni az alábbi lépések megtételével: ·
az
azbeszt expozíció kockázatának felmérése ·
az
azbeszt tartalmú anyag kezelési tervének, elkészítése, megvalósítása és
rendszeres áttekintése ·
naprakész
kimutatás arról, hogy hol található azbeszt (terület és típus
feltüntetésével) ·
az
összes lényeges információ átadása az építő, karbantartó és takarító
vállalkozók számára a helyszíni munkálatok megkezdése előtt. Jogi szabályozás Számos európai rendelet van az azbesztre vonatkozóan,
amelyet a nemzeti törvénykezés is átvett. A tagállamoknak ugyanakkor lehetnek
saját, további törvényes követelményei is, ezért egyeztetni kell a releváns
hatóságokkal. Az európai szabályozás az azbeszt felhasználás betiltására
törekszik és szigorú szabványokat ír elő a dolgozók védelme érdekében az
esetleges expozíció elkerülésére. A lényegesebb direktívák a következők: ·
a
Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK Irányelve a munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről, ·
a
Tanács 1990. június 28-i 90/394 EGK Irányelve a munkájuk során rákkeltő
anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről, ·
a
Tanács 1998. április 7-i 98/24 EK Irányelve a munkájuk során vegyi anyagokkal
kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának
védelméről, ·
a
Tanács 1983. szeptember 19-i 83/477 EGK Irányelve a munkájuk során azbeszttel
kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről, módosítva a Tanács
1991. június 25-i 91/382/EGK Irányelvével ill. az Európai Parlament és a
Tanács 2003. március 27-i 2003/18/EK Irányelvével. További információ A Tények sorozat ezen adatlapja az Európai Munkavédelmi
Hét – 2004. alkalmából készült. A sorozat többi adatlapja és az építőiparra
vonatkozó további információ a http://ew2004.osha.eu.int
címen érhető el. Az információforrást folyamatosan karbantartják és
fejlesztik. Az európai munkavédelmi törvénykezésre vonatkozó információ a http://europe.osha.eu.int/legislation
címen található. A veszélyes anyagokra vonatkozó és egyéb munkavédelmi témájú
adatlapok a http://agency.osha.eu.int/publications/ factsheets
címről tölthetők le. European Agency for
Safety and Health at Work Gran Via, 33, E-48009 bilbao Tel. (34) 944 79 43 60, fax (34 944 79 43 83 ¨¨¨ CIS Foglalkozási kockázatok nemzetközi
adatlapja Állványozó munkás (Építőipar) Mi a foglalkozási kockázatok
adatlapja? Ez az
adatlap egyike a Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapjainak. A
hivatásszerűen munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozók
számára készült: foglalkozás-egészségügyi orvosoknak, nővéreknek, biztonsági
mérnököknek, higiénikusoknak, oktatási és tájékoztatási szakembereknek,
felügyelőknek, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek, munkavédelmi
felelősöknek és más kompetens személyeknek. Az
adatlap szabványos formában felsorolja mindezt a kockázatot, amellyel az
építőipari állványozó munkás normális munkavégzése során szembesül. Az
adatlap inkább információforrásnak, mintsem tanácsadásnak tekinthető. A sérülések
és balesetek okainak ismerete megkönnyíti a megfelelő megelőző intézkedések
megtervezését és véghezvitelét. Az
adatlap négy oldalból áll: ·
1.
oldal: Tájékoztatás a foglalkozással kapcsolatos leglényegesebb
kockázatokról. ·
2.
oldal: A foglalkozással kapcsolatos különféle kockázatok részletes és
rendszerezett bemutatása a megelőző intézkedések feltüntetésével (l-el jelölve, amelynek magyarázata a
harmadik oldalon található). ·
3.
oldal: Megelőző intézkedések ajánlása a kockázatok kiküszöbölésére. ·
4.
oldal: Speciális információk elsősorban a munkavédelmi és
foglalkozás-egészségügyi szakemberek számára, beleértve a munkakör rövid
leírását, a feladatok felsorolását, megjegyzéseket és az irodalomjegyzéket. Ki az állványozó munkás? Olyan
építőipari dolgozó, akinek fő feladata állványok (fém vagy fa) építése és
lebontása az építkezéseken és aki rendelkezik a megfelelő kiképzéssel (lásd:
1. megjegyzés). Miért veszélyes ez a munka? Az állványozók
rendszerint a magasban dolgoznak. Lezuhanhatnak és súlyosan vagy halálosan
megsérülhetnek. Sérülést szenvedhetnek leeső tárgyaktól vagy
kéziszerszámoktól. Az
egyéb kockázatok magukba foglalják az áramütést, az időjárás viszontagságait
(beleértve a villámcsapást) és a nehéz terhek emelésével és szállításával
kapcsolatos sérüléseket és ergonómiai kockázatokat. A munkakörrel kapcsolatos
kockázatok A
speciális megelőző intézkedések a táblázat harmadik oszlopának megfelelő l-re kattintással jeleníthetők meg.
Megelőző intézkedések ¶
Mászás
előtt ellenőrizze a létrát. Soha ne másszon ingatag, csúszós vagy törött fokú
létrára ·
Ellenőrizzen minden állványelemet biztonsági szempontból az
állványozás megkezdése előtt (szétszerelés után javítsa ki a megrongálódott
darabokat; rakja és tárolja azokat tiszta helyre; csak állvány minőségű
pallókat használjon; ne használjon csomós pallókat, mert azok szerkezetileg
gyengék lehetnek; az állványzatot a felállítás sorrendjében bontsa le; ne
dobjon szerkezeti anyagokat, elemeket alsóbb szintre, a talajra, sem a
biztonsági hálóra vagy ponyvára ¸
Használjon
megfelelő zuhanásgátló eszközöket (hevederek, kötelek, hálók, védőkorlátok,
stb.) az állványokon történő munkavégzés alatt ¹
Ne
tegye lehetővé teherautók, targoncák és egyéb járművek ellenőrizetlen
mozgását az állványzat közelében º
Az
építkezésen mindenkor viseljen megfelelő egyéni védőeszközöket, elsősorban
védősisakot, védőcipőt csúszásmentes talppal, térdvédőt, védőszemüveget, stb. »
Végezze
el az elektromos berendezések biztonsági ellenőrzését használatuk előtt. A
hibás vagy gyanús elektromos berendezéseket vizsgáltassa meg és javíttassa
meg elektromos szakemberrel ¼
Viseljen
megfelelő ruházatot és fejfedőt kedvezőtlen időjárás esetén ½
Ismerje
meg és használja a nehéz vagy kényelmetlen terhek biztonságos emelésének és
mozgatásának technikáit; használjon mechanikus segédeszközöket az emeléshez. Speciális információk
Irodalomjegyzék ILO Encyclopaedia of Occupational
Health and Safety, 3rd Edition. Parmeggiani, L, Editor.Vol. 2, pp. 2008-2010
(1983) ILO Encyclopaedia of
Occupational Health and Safety, 4th Edition, Stellman, J. Mager, Editor Vol.
3, pp. 93.23-26; 93.34, (1998) További információ International Occupational safety
and Health Information Centre Tel: +41.22.799.6740,
Fax¨+41.22.799.8516 E-mail¨cis@ilo.org ¨¨¨ CIS Foglalkozási kockázatok nemzetközi
adatlapja Darukezelő (Építőipar) Mi a foglalkozási kockázatok
adatlapja? Ez az
adatlap egyike a Foglalkozási kockázatok nemzetközi adatlapjainak. A
hivatásszerűen munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozók
számára készült: foglalkozás-egészségügyi orvosoknak, nővéreknek, biztonsági
mérnököknek, higiénikusoknak, oktatási és tájékoztatási szakembereknek,
felügyelőknek, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek, munkavédelmi
felelősöknek és más kompetens személyeknek. Az
adatlap szabványos formában felsorolja mindezt a kockázatot, amellyel az
építőipari darukezelő normális munkavégzése során szembesül. Az adatlap
inkább információforrásnak, mintsem tanácsadásnak tekinthető. A sérülések és
balesetek okainak ismerete megkönnyíti a megfelelő megelőző intézkedések
megtervezését és véghezvitelét. Az
adatlap négy oldalból áll: ·
1.
oldal: Tájékoztatás a foglalkozással kapcsolatos leglényegesebb
kockázatokról. ·
2.
oldal: A foglalkozással kapcsolatos különféle kockázatok részletes és
rendszerezett bemutatása a megelőző intézkedések feltüntetésével (l-el jelölve, amelynek magyarázata a
harmadik oldalon található). ·
3.
oldal: Megelőző intézkedések ajánlása a kockázatok kiküszöbölésére. ·
4.
oldal: Speciális információk elsősorban a munkavédelmi és
foglalkozás-egészségügyi szakemberek számára, beleértve a munkakör rövid
leírását, a feladatok felsorolását, megjegyzéseket és az irodalomjegyzéket. Ki a darukezelő? Kiképzett
és építési területeken, fatelepeken, vasutaknál és ipari létesítményekben
daruk kezelésére, ellenőrzésére és elhelyezésére jogosult dolgozó. Miért veszélyes ez a munka? A
darukezelő lezuhanhat a magasból, áramütést szenvedhet, megsérülhet leeső
tárgyak vagy a daru mozgó elemeinek ütésétől. Kíméletlen időjárási
körülmények között és erős napsütésben végzett munka szintén egészségügyi
problémákat okozhat. A munkakörrel kapcsolatos
kockázatok A
speciális megelőző intézkedések a táblázat harmadik oszlopának megfelelő l-ra kattintással jeleníthetők meg.
Megelőző intézkedések ¶
Szereljen
fel korlátokat minden olyan terület határán, ahol dolgozók állhatnak. · Ne
használja a darut függő platón dolgozók emelésére. ¸
Használjon
megfelelő zuhanásgátló eszközöket (hevedereket, köteleket, stb.) a magasban
végzett munka során. Mászás
előtt ellenőrizze a létrát. Soha
ne másszon, ingatag, csúszós vagy törött fokú létrára. ¹
Viseljen
csúszásmentes talpú cipőt. º
Az
építkezés során minden daru közelében tartózkodó személy köteles védősisakot,
védőcipőt és egyéb egyéni védőeszközt viselni a leeső vagy mozgó tárgyak
okozta ütések hatásának csökkentésére. »
Hagyjon
megfelelő távolságot a daru mozgó vagy forgó elemei között és rögzítse a
szerkezeteket az összeütközés vagy beszorulás megakadályozására. ¼
Végezze
el az elektromos berendezések biztonsági ellenőrzését használatuk előtt. A
hibás vagy gyanús elektromos berendezéseket vizsgáltassa és javíttassa meg
elektromos szakemberrel. ½
Ismerje
meg és használja a nehéz vagy kényelmetlen terhek biztonságos emelésének és
mozgatásának technikáit. ¾
Viseljen
megfelelő ruházatot és fejfedőt kedvezőtlen időjárás esetén. Speciális információk
Irodalomjegyzék California
Code of Regulations. Subchapter 7 Article 95 – Derricks; Derrick signals;
(1999) OSHA
Regulations Standards – 29 CFR. Derricks – 1910.181 15 pp. (1999) OSHA
Regulations Standards – 29 CFR. Cranes and derricks – 1926.550. 16 pp. (1999) További információ International Occupational
Safety and Health Information Centre Tel.: +41 22 799 6740 Fax: +41 22 799 8516 E-mail: cis@ilo.org ¨¨¨ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magunkról E-mail: mkk@mkk.org.hu Cím: H-1028
Budapest, Ötvös János u. 2, Kapcsolat Webmaster |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||