Dr. Grónai Éva, Dr. Écsy Mária, Dr. Galgóczy Gábor*
(*Fodor József OKK-OMFI)
Pályakezdő fiatal munkanélküliek esélye a munkavállalásra
Összefoglalás
Az Európai Unióban 18 millió a munkanélküliek száma. 2002-es
adatok szerint Magyarországon 344.901 fő volt munkanélküli, közülük 27.000
fiatal pályakezdő munkanélküli volt (14-24 év közöttiek.) 1993-2003. között a
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és
Foglalkozás-egészségügyi Intézetében 1237 fiatal munkanélkülit vizsgáltunk meg.
Vizsgálatunk során regisztráltuk a fiatal munkanélküliek nemét, életkorát,
lakhelyét, életmódbeli szokásait, valamint panaszaikat és a morbiditási
viszonyokat.
Vizsgálataink alapján megállapítható volt, hogy a
munkanélküliség gyakoribb a fiatal férfiak körében (60%-40% a férfi/nő arány),
mint a nőknél. Gyakoribb volt a férfiak körében az alacsonyabb iskolai
végzettségűek aránya is (kevesebb, mint 8 osztály). Megállapítható volt
továbbá, hogy a munkanélküliség ténye szorosan összefügg az életminőséggel, a
legtöbb páciens valamilyen betegségben szenvedett.
Az alábbi betegségek fordultak elő leggyakrabban:
• Visus eltérés, amblyopia 21%
• Caries 19%
• Túlsúly
15%
• Légúti
allergiás betegségek 14%
•
Mozgásszervi betegségek 11%
•
Bőrgyógyászati megbetegedések 7%
• Magas
vérnyomás 6%
•
Halláscsökkenés 3%
• Ideg és
elme kórkép 4%
A szerzők külön ráirányítják a figyelmet azokra a
betegségekre – mentális retardáció, depresszió, pszichiátriai kórképek, epilepszia,
carcinoma cerebri –, amelyekben szenvedő fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra
kerülési esélye jelentősen csökkent.
Összefoglalva az eredményeket: a vizsgált fiatal
munkanélküliek 80%-a alkalmas volt a felajánlott szakma elsajátítására. A
megvizsgáltak 20 %-a egészségi állapota miatt semmilyen szakma elsajátítására
sem volt alkalmas. Őket – fiatal koruk ellenére – az Országos Orvosszakértői
Intézetbe utaltuk járadék megállapítása céljából.
Kulcsszavak: munkanélküli, egészségi állapot, betegség, szakmai képzés.
Summary Recently unemployment in the EU is 18 million. The rate of
young unemployed (males and females, aged 15-24) is 16,6 %. In 2002 the number
of unemployed was 344.901 in Hungary, among them 27.000 persons of young people
(aged 15-24). The Hungarian National Institute of Occupational Health examined
1237 young unemployed between 1999-2003. The main objective of the exam was to
reveal whether the health status of young unemployed enabled them to start a
vocational training or education. We analysed the distribution of unemployed
persons according to gender, place of living, education, life style habits and
morbidity.
We found unemployment was more frequent among young men then
women (60 %:40 %). Among men lower education were more frequent (less then 8
years primary) than among women. The examinations revealed that unemployment
strongly effected the quality of life, as most of the patients were having
health problems.
The following groups of diseases were more frequent:
• Visual defects, amblyopia 21%
• Caries
19%
• Obesity
15%
•
Allergic disease of the respiratory tract 14%
•
Diseases of the muscular skeletal system 11%
• Skin
diseases 7%
•
Hypertension 6%
• Loss of
hearing 3%
•
Neurologic and psychiatric diseases 4%
From this study no conclusion could be drawn regarding to
behavioural disorders: mental disease, depression, mental retardation, epilepsy
or carcinoma cerebri, which reduces the chance of people being able to enter
workforce market.
In summary, we may conclude that 80% of the young patients
were fit for vocational training. Health status in 20% of patients caused
exclusion. They were sent to the National Institute of Medical expertise to get
a permission for an allowance.
Keywords: unemployment, health status, disease, fit for vocational
training
Bevezetés
Az Európai Unióban jelenleg 18 millió munkanélküli van. A
legalacsonyabb, 2,9 % a munkanélküliség Luxemburgban (1). 2003-ban a
munkanélküliek közül a pályakezdők aránya átlagosan 16,6, férfiak 16 %, nők
17,4% (2).
Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 344901 fő
volt 2002-ben. A pályakezdő munkanélküliek aránya az összes regisztrált
munkanélkülihez viszonyítva átlagosan 7,9 % volt. Ez azt jelenti, hogy a
regisztrált munkanélküliek közül minden tizenkettedik pályakezdő (3. 4.).
A Fodor József Országos közegészségügyi Központ Országos
Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetében 1993 óta vizsgáljuk a
munkanélküliség hatását az egészségi állapotra (5).
Célkitűzések
Vizsgálataink során a fő célkitűzésünk annak a megállapítása
volt, hogy a vizsgált pályakezdő munkanélkülieknél megállapítható-e különbség a
nemek, a budapesti kerületi lakhely, valamint a különböző iskolai végzettség
között, Ezenkívül azt is vizsgáltuk, hogy magasabb-e a pályakezdő munkanélküliek
között a dohányosok, az alkoholfogyasztók aránya, mint az egyéb munkavállalói
csoportokban. A morbiditási adatok elemzése során vizsgáltuk, mely betegségek
fordulnak elő közöttük a leggyakrabban, valamint azt hogy betegebbek a
pályakezdők, mint az egyéb munkanélküliek, illetve az aktív munkavállalói
csoportok.
Anyag és módszer
1999. január 1. és 2003. március 31. között 1237 fő 18- 24
év közötti fiatal és 14 fő 18 év alatti fiatalkorú munkanélkülit vizsgáltunk
meg a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és
Foglalkozás-egészségügyi Intézetében. A vizsgálatokra a munkaügyi központok
kezdeményezésére került sor annak megállapítása céljából, hogy a munkanélküli
fiatal egészségi szempontból milyen szakmára alkalmas. Az általános
belgyógyászati, foglalkozásegészségügyi, laboratóriumi és műszeres vizsgálatok
(EKG, vízus, audiometriai vizsgálat) mellett kikérdezéses módszerrel
regisztráltuk a demográfiai adatokat, a szociális viszonyokat. A vizsgálatok
során írásban rögzítettük az egészségi állapotban észlelt eltéréseket.
Vizsgálatunk iránya kiterjedt a pályakezdő munkanélküliek
életmódbeli szokásaira is, így a dohányzásra, alkoholfogyasztásra,
drogfogyasztásra, sportolásra. Az így nyert életmódbeli adatokat összehasonlítottuk
más, korábban Ungváry és Grónai által végzett vizsgálatok eredményeivel.
Az adatok elemzése egyedi statisztikai programmal történt.
Eredmények
A vizsgált pályakezdő munkanélküliek
között 745 fiú (60%), 492 lány (40 %) volt. Nem és lakhely szerinti
megoszlásukat az 1. ábra mutatja: a fiúk 17 %-a Budán, 83 %-a Pesten, a lányok
19 %-a Budán, 81 %-a Pesten lakott. A vizsgáltak közül 2 hajléktalan volt.
A vizsgált pályakezdő munkanélküliek
nem és lakhely szerinti megoszlása
1. ábra
Összes vizsgált pályakezdő munkanélküli: 1237
fő
Fiú: 745 fő (60 %)
Lány: 492 fő (40 %)
Fiú Lány
Hajléktalan: 2 fő
A vizsgáltak lakhelyének kerület szerinti megoszlását a 2.
ábra mutatja.
A fiúk közül 81 a VIII., 57 a IV. 55 a X. kerületben lakott.
A lányok közül a legtöbben, 39-en a III. kerületből jöttek, ezt követte a VIII.
kerületben lakók száma (37 fő)
A vizsgáltak iskolai végzettség szerinti megoszlását a 3.
ábrán láthatjuk.
A vizsgáltak 57 %-a elvégezte az általános iskola 8
osztályát. Ezt követték az érettségizettek 21 %-kal, majd a szakmunkásképzőt
végzettek 15 %-kal. A fiatalok 3,6 %- a szakközépiskolát, 1,8 %-a főiskolát
végzett, de 1,6 %-uk még az általános iskola 8 osztályát sem fejezte be.
Iskolai végzettség tekintetében
eltérés található a két nem között, míg a fiúk 64 %-a az általános iskola 8
osztályát végezte el, addig a lányok 46 %-a tartozott ebbe a csoportba.
Emellett jellemző, hogy a lányok között a szakközépiskolát végzettek aránya, 36
%. Afiúknál ez az arány csupán 2,1 %.
A vizsgáltak lakóhelyének kerület
szerinti megoszlása
2. ábra
Lány
Fiú
A vizsgáltak iskolai végzettség
szerinti megoszlása (összesen: 1237 fő)
3. ábra
Fiú Lány
Életmódbeli szokások
A vizsgált 1237 fiatal közül 719-en (60 %) dohányoznak. A
fiúk 67 %-a, a lányok 50 %-a dohányos. A pályakezdő munkanélküli fiatalok
dohányzási szokásait összehasonlítottuk más munkanélküli, hajléktalan és aktív
dolgozói csoportok dohányzási szokásaival és megállapítottuk, hogy a hajléktalanok
után a legtöbben a fiatal munkanélküliek csoportjában dohányoznak. A dohányzási
szokások láthatók a 4. ábrán.
A dohányzási szokások
4. ábra
Összesen 1237 fő
Dohányzik 719 fő= 60 %, fiúk 67 %-a, lányok
50 %-a
Az alkoholfogyasztási szokások
5. ábra
Összesen: 1237 fő
Iszik 32 %, a fiúk 40 %-a, a lányok 22 %-a
A vizsgált 1237 fiatal 32 %-a, a fiúk 40 %-a, a lányok 22
%-a fogyaszt alkalomszerűen alkoholt. Korábbi vizsgálatainkból nyert adatainkat
összehasonlítottuk a pályakezdőkével, amelyből megállapítható, hogy a szellemi
dolgozók után a pályakezdő munkanélküliek között fogyasztanak a legkevesebben
alkoholt.
Az alkoholfogyasztási szokások láthatók a 5. ábrán.
A pályakezdő munkanélküliek sportolási szokásai láthatók a
6. ábrán, amelyből megállapítható, hogy a vizsgáltaknak – fiatal koruk ellenére
– csupán 22 %-a sportol rendszeresen, 78 %-uk egyáltalán nem. Ezzel
magyarázható, hogy a fiatalok 15 %-a túlsúlyos, azaz a BI 25 feletti.
Morbiditási adatok
Valamennyi vizsgált fiatalnál egy vagy több kóros
elváltozást észleltünk. Összesen a kóros eltérés száma 1658. A vizsgáltak 21
%-a viselt szemüveget, 14 %-a allergiás légúti megbetegedésben szenvedett.
Magas arányban, 11 % észleltünk különböző mozgásszervi betegséget, elsősorban
scoliosist.
Kiemelendő, hogy a lakossági azonos korcsoportban észleltnél
(5%) magasabb, 7 % a hypertóniások aránya.
A pályakezdő munkanélküliek
sportolási szokásai
6. ábra
Összesen 1237 fő
A pályakezdő munkanélküliek
betegségei
7. ábra
345 fő Visus eltérés, amblyópia 21%
319 fő Carieses fogazat 19%
234 fő Obesitas 15%
230 fő Légúti allergiás betegség 14%
191 fő Mozgásrendszeri betegség (elsősorban scoliosis) 11%
141 fő Bőrgyógyászati betegségek 7%
101 fő Hypertónia 6%
43 fő Halláscsökkenés (5 fő hallókészülék) 3%
54 fő Neurológiai és pszichiátriai kórképek 4%
20 fő pszichosis
13 fő depresszió
11 fő mentális retardáció Összesen: 1237 fő
9 fő epilepszia
1 fő carcinoma cerebri
A pályakezdő munkanélküliek
vizsgálati eredményeinek összegzése
8. ábra
Összesen: 1237 fő
A vizsgálatot nem fejezte be: 18 fő
A vizsgáltak közül 54 főnél, 4 %-ban észleltünk
pszichiátriai megbetegedést, közülük több 67 %-os rokkant volt.
A pályakezdő munkanélküliek betegség szerinti megoszlása
látható a 7. ábrán.
A 8. ábrából megállapítható, hogy a pályakezdő
munkanélküliek 20 %-a betegsége miatt semmilyen szakma elsajátítására nem volt
alkalmas. Ugyanezen arány Ungváry szerint egyéb munkavállaló csoportban csupán
1 %. (6)
Megbeszélés
A munkanélküliség a piacgazdaság kísérője. Ungváry már
1993-ban megállapította, hogy a munka elvesztése hatással van a munkanélküli
egészségi állapotára, elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedések, a pszichés károsodások,
az alkohol és kábítószer addikciók, valamint az öngyilkosság gyakoriságának
megnövekedése jelentős (7. 8. 9.).
Hódos említi elsőként a pszichoszociális kóroki tényezők
között a munkanélküliséget (10).
Ungváry szerint a munkanélküliség és az egészség
kölcsönhatása az alábbiakban foglalható össze: a kreatív munka az ember
létfontosságú, meghatározó tevékenysége. Elvesztése ezért értelemszerűen
önmagában egészségkárosító hatású. A munkának kreatív és kényszerítő
(megélhetést, ellátást biztosító) komponense van, amely ritkán lelhető fel
egymástól izoláltan (9).
Az irodalomból ismert a szocio-ökonómiai státus és az
egészség közötti összefüggés. A szegénység mellett a fiatalok egészségkárosító
rizikótényezői közé tartozik a diszfunkcionálisan működő család, a hiányos
családi kontroll, az iskolai sikertelenség, a munkanélküliség, a szabadidő
strukturálatlan eltöltése.
A szociális periférián élő pályakezdő fiatalok között több
dohányoznak, fogyasztanak alkoholt, vagy drogot, vagy válnak munkanélkülivé
(11).
Ismert az is, hogy egészségvédő, egészségmegőrző szerepe van
a sikeres munkavégzésnek, ha a fiatal célokkal van tele, jövőjével kapcsolatban
tudatosság, önbizalom és adaptív küzdeni akarás jellemzi.
Vizsgálataink igazolták az irodalomból is ismert adatokat. E
mellett saját eredményeinkből kiemeljük, hogy a vizsgáltak között 20%-kal több
volt a fiú, mint a lány. A fiúk között gyakoribb volt az alacsonyabb szintű
iskolai végzettség (8 osztály, vagy alatta) 64 %, míg a lányok körében az
érettségizettek aránya 36 % emelhető ki.
A pályakezdő munkanélküliek nagy gyakorisággal kerültek ki a
pesti kerületekből (VIII., X. kerület).
Az irodalmi adatokkal megegyezően a fiatalok
egészségkárosító rizikótényezői nagy gyakorisággal fordultak elő, 60 %-a
dohányzik, 32 %-a fogyaszt rendszeresen alkoholt és 15%-a túlsúlyos volt.
A hátrányos szocio-ökonómiai körülmény kedvezőtlen hatását
igazolja, hogy a vizsgáltak között nem észleltünk egyetlen esetben sem tünet
vagy betegség nélküli állapotot.
Kiemelkedően magas a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők
aránya (11%), az allergiás betegségben szenvedők aránya (14%), 7% a
hipertóniások aránya.
Külön ki kell emelni azt a 54 főt, akik pszichiátriai
kórképben szenvedtek, mivel véleményünk szerint ők még nehezebben találnak
szakmát, munkahelyet.
A vizsgálatban résztvevők közül csupán 80% volt alkalmas
bizonyos szakma elsajátítására. Ez az arány más aktív dolgozói csoportoknál 99
%.
A vizsgálataink alapján a munkanélküli fiatalok 20 %- a
semmilyen szakma elsajátítására sem bizonyult alkalmasnak, így esélyük sincs
arra, hogy valaha bekerüljenek a munkaerőpiacra és keresőfoglalkozásuk legyen.
Ezért őket fiatal koruk ellenére az Országos Orvosszakértői Intézetbe
irányítottuk járadék megállapítása végett.
Köszönetnyilvánítás:
Dr. Erdélyi Erzsébet, Dr. Pejtsik Judit, Dr. Németh
Zsuzsanna, Dr. Bereczki Edit főorvosoknak, Dr. Joós Károly rezidensnek a
vizsgálatok elvégzéséért, Vasas Istvánné, Kertész Gyuláné, Császár Istvánné
asszisztenseknek az adatok gyűjtésében való közreműködésért, Farkas Ildikónak
és Vozák Sándornénak az ábrák elkészítéséért.
Irodalomjegyzék:
1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség http://www.omgk.hu/EA9812/Olv.html
2. Euro-zone unemploíment stable at 8,8% Euro indicators
lnews release http://www.europa.eu-int/com/eurostat
3. Munkanélküliség történeti áttekintése http://www.europa.eu-int/com/eurostat
4. A bejelentett betöltetlen álláshelyek, a regisztrált
Munkanélküliek és a munkanélküli-ellátásban részesülők számának alakulása http://www.fn.hu/cikk.php
5. Ungváry Gy., Grónai É., Mándi A., Béleczki L.: Tengizben
munkát vállalók előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatainak tapasztalatai.
Foglalkozás-egészségügy 1997. 1:6-13
6. Ungváry György, Grónai Éva, Écsy Mária, Bereczki Edit:
Tapasztalatok a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2003. évi munkájáról.
Foglalkozás-egészségügy. 2004/2 szám 4-21. oldal.
7. Ungváry György: A munkanélküliség egészségkárosító
hatása. Magyar Tudomány. 38. évfolyam 1993/252. 159-167. oldal.
8. Ungváry Gy., Morvai V., Nagy I. (1999) Health risk of
unemployment. Centr. Eur. J. Occup. Environ. Med. 5: 91-112.
9. Ungváry György: A munkanélküliség és az egészség
kölcsönhatása. Munkaegészségtan. Szerkesztette Ungváry György. Medicina
Könyvkiadó RT., 2000., 85. oldal.
10. Hódos Tibor: Munkanélküliség. A pszichoszociális eredetű
megbetegedések. Munkaegészségtan. Szerkesztette Ungváry György. Medicina
Könyvkiadó RT., 2000., 614-617 oldal.
11. Lozsádi Károly: A „szerzett” szívbetegségek kongenitális
eredetéről. Magyar Kardiológia Kardiológusok Társasága, 1998. 27. kötet 3. szám
12. Erdélyi Erzsébet, Németh Zsuzsanna, Pejtsik Judit:
Egészséges és egészségkárosodással élő fiatal munkanélküliek pályaválasztási
esélyei a századfordulón. Foglalkozás-egészségügy, 2002. 1. sz. 43-51.