Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Magunkról	Aktuális hírek		Tevékenységek	Projektek	Folyóiratok	Szakirodalom
Rendezvények	Publikációk		Európai munkavédelem	Szakmai névjegyzékek	Szabályozás	Elérhetőségek, megközelítés
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és Biztonságtechnika Megjelent számok Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok No. of Periodical		Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” 2003. évi 3. számából Prof. Dr. Ungváry György, Dr. Nagy Imre, Dr. Szakmáry Éva, Dr. László Anna, Dr. Kastélyi Edit Bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek - 2002 2002-ben 488 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) jelentettek, 1,5%-kal többet, mint az előző évben (481). A bejelentett esetek 47%-a (2001-ben 53%-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott expozíciós esetek számában a 2001. évhez képest közel 10%-os csökkenés tapasztalható: 423 (2001-ben 469). A megbetegedéseknél és a fokozott expozíciós eseteknél is a vas- és fémipari foglalkozásúak (FEOR) aránya a legnagyobb: 33% (161 fő), illetve 45% (191 fő). 2001-ben az alkalmazásban állók létszáma 2.720.800 fő volt. Ez alig több, mint 2000‑ben (2.718.100 fő). A 2002-ben a bejelentett munkavállalók túlnyomó többsége férfi volt: arányuk a foglalkozási megbetegedések között 75%, a fokozott expozíciós esetek között 88%. A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek életkor szerinti megoszlása eltérő, fiatalkorút nem érintett. A foglalkozási megbetegedést elszenvedők között az 50 év felettiek aránya 46%, míg a fokozott expozíciós eseteknél a 40‑49 év közöttiek aránya a legnagyobb, 45%. A szerzők a következőket kívánják kiemelten hangsúlyozni: 1. Amint azt már évek óta jelezzük: biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakmai függetlenségét a munkáltatóktól – pl. a Balesetbiztosítási Pénztár létrehozásával. 2. A bejelentett fokozott expozíciós esetek száma és az ÁNTSZ-ek által elvégzett, a megengedett biológiai határértéket meghaladó vizsgálatok száma közötti jelentős különbség szükségessé teszi az eljárási rend felülvizsgálatát. 3. Olyan szabályozásokat kell bevezetni, melyek a munkavállalót, munkaadót és az egészségügyi szolgálatot egyaránt érdekeltté teszik a foglalkozási megbetegedések feltárásában, illetve megelőzésében (pl. a munkakörülmények javítására fordított beruházásokhoz kedvezményes hitelek biztosításával). 4. A munkahelyi biológiai monitorozást fejleszteni kell és fontos lenne legalább a korábbi vizsgálatok számát elérni. 5. A kártalanítandó foglalkozási betegségekkel kapcsolatos szabályozást az Európai Unió tagországainak gyakorlatához (valamennyi foglalkozási betegség kártalanítandó meghatározott feltételek fennállása esetén; az orvosokat érdekelté kell tenni a bejelentésekben) kellene közelíteni. A publikáció végén statisztikai táblázatok találhatók különböző szempontok szerint csoportosítva. Dr Kuzmányi Katalin - Dr Baltás Péter Foglalkozási eredetű pszichoszomatikus betegségek A munkahelyen a mindannyiunk által jól ismert fizikai-kémiai-biológiai-ergonómiai kóroki tényezőkön túl pszichoszociális kóroki tényezők is hatnak, sokszor nem kevésbé károsítva a dolgozók egészségét mint a többi jól mérhető expozíció. A szerzők munkahelyi pszichoszociális tényezők, munkahelyi stress okozta hypertóniás eseteket mutatnak be hosszú távú követéssel, és a témával kapcsolatos rövid epidemiológiai és pszicho-fiziológiai összefoglalást adnak. Eőri Tiborné Az egyéni védőeszköz-ellátás és használat tapasztalatai 2002. évben A munkáltatók számára a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet végrehajtása továbbra is nehézséget jelent. A munkáltatók felelősségérzete nem éri el a kívánalmakat, így a védőeszköz kínálat bővülésének ellenére gyakori a munkavállalók védelmének részleges vagy teljes elmulasztása. A munkavállalók egyéni védőeszközzel való ellátására és a rendeltetésszerű használatra vonatkozó szabályok betartása terén nem teremtődött meg olyan érdekharmonizáció, amely napjainkban serkentené a jogkövető magatartást. A szabálytalanság gyökerei rendszerint a munkáltatók szabályozási kötelezettségének elmulasztására vezethetők vissza. A munkáltatói mulasztások hátterében anyagi érdekeltség húzódik meg, ötvözve azzal a reménnyel, hogy a mulasztást talán nem tárja fel külső ellenőrzés. Az elmúlt évben ismét az építőipari ágazatban volt a legrosszabb a helyzet. Az egyéni védőeszköz-ellátás helyzetével kapcsolatos tapasztalatok elsődlegesen a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők napi tevékenysége során szerzett információkon alapulnak, amelyhez társulnak a szakmai körben folytatott együttműködések tapasztalatai. Az egyéni védőeszköz-ellátás terén mélypontok és kimagaslóan jó teljesítmények egyaránt megfigyelhetőek. Néhány területen évek óta nem történt előrelépés (pl.: munkáltatói szabályozás), ugyanakkor a választék mind típus, mind minőség és esztétikai szempontból egyre intenzívebben bővül. Külföldi szakirodalom l A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai az egészségügyben tevékenységet folytató fertőző személyekkel l A modern technológiák és kommunikációs eszközök egészségi veszélyei Hírek