Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Magunkról	Aktuális hírek		Tevékenységek	Projektek	Folyóiratok	Szakirodalom
Rendezvények	Publikációk		Európai munkavédelem	Szakmai névjegyzékek	Szabályozás	Elérhetőségek, megközelítés
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és Biztonságtechnika Megjelent számok Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok No. of Periodical		Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” 2003. évi 1. számából Prof. Dr. Morvai Veronika Az alkohol okozta szív és keringési rendszeri megbetegedések és a megelőzés lehetőségei 1. A tartós, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás káros hatásai a cardiovascularis rendszerre a preklinikai (szubklinikai) alkoholos szívizombetegség, az alkoholos szívizombetegség, az arrhythmiák, a hypertonia és a cerebrovascularis események (haemorrhagiás stroke). A tüneteket gyakran elfedik az alkohol által okozott egyéb károsodások, pl. az alkoholos májbetegség, endokrin zavarok, stb. 2. A betegek kezdetben palpitációról panaszkodnak, ami arrhythmiára utal, később légszomj, vagy szívelégtelenség tünetei jelentkeznek. Az ezek hátterében lévő cardialis rendellenességek szűrővizsgálatokkal, terheléses tesztekkel vagy nem invazív vizsgálatokkal (echocardiographia) tárható fel. Nincs megfelelő laboratóriumi marker a szívizombetegség diagnosztizálására. Az MCV, GGT és hugysav értékek emelkedése segíthet az alkoholos eredet tisztázásában. 3. Minden szívbetegnél pontosan fel kell tárni a teljes élettartamra vonatkozó alkohol-anamnézist. Nem elég a kérdés: fogyaszt-e alkoholt? A nemleges válasz mögött gyakran korábbi alkoholizálás, annak betegség miatti abbahagyása áll, ezért ilyenkor további kérdések indokoltak: mióta nem?, miért nem? 4. Az arrhythmiák és az alkoholos szívizombetegség kezelésében alapvető fontosságú az absztinencia. 5. Azoknál a hypertoniás betegeknél, akik nem javulnak alkohol-megvonásra, antihypertenziv kezelést kell alkalmazni, de annak eredményessége függ az alkoholfogyasztás folytatásától. Erről tájékoztatni kell a beteget. 6. Az alkoholfogyasztás mennyisége és az ISZB között U alakú összefüggés van; a görbe 2-6 ital/nap között változik (1 ital 10-15 g alkohol). 7. A kis mennyiségű alkoholfogyasztás (férfiakban 2 ital/nap, nőkben 1 ital/nap), függetlenül az ital típusától csökkenti a coronaria szívbetegség rizikóját. 8. Az alkohol rákkeltő hatásának ismeretében mindenkire nézve biztosan ártalmatlan napi alkohol mennyiséget nem lehet meghatározni. Az alkoholos italok, illetve az alkohol első metabolitja, az acetaldehid promotor és initiator hatásuk révén megnövelik a daganatos betegségek kockázatát. Ez a hatás jobban fenyegeti a fiatal, mint az 50-60 éves korosztályt, tekintettel arra, hogy a kémiai carcinogének túlnyomó többsége által okozott daganatos megbetegedések latencia periódusa 15-25 év. 9. Az alkoholfogyasztásra vonatkozó tanácsnak minden esetben individuálisnak kell lennie. Dr.Béleczki Lajos, Dr. Varga József Bányamentők és kitörés-elhárítók munkaalkalmasságának vizsgálata A bányamentésben és a kitörés-elhárításban résztvevők munkaalkalmasságának vizsgálata és véleményezése -tekintettel az esetenként előforduló extrém terhelésre- külön szabályozást igényel. Az érintett csoport 2001-ben - a Magyar Bányászati Hivatal adatai szerint -a még működő szilárd ásványbányáknál mintegy 400 fő bányamentő, a szénhidrogén bányászatban mintegy 50 fő kitörésvédelmi szakember volt. A kiképzett szakemberek átlagéletkora az üzemi állomány átlagéletkorát meghaladja, indokolt tehát a folyamatos utánpótlás biztosítása. A Magyar Bányászati Hivatal 2002-2005 között mintegy 100 fő bányamentő és kitörés-elhárító kiképzését tartotta szükségesnek. Utoljára 1987-ben került kiadásra olyan - az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet által kiadott - Módszertani Közlemény, amely a „Szilárd bányászati bányamentők alkalmasságának orvosi vizsgálata" címmel leírta a vizsgálati protokollt és meghatározta a kizáró okokat. Ez a Módszertani Útmutató természetesen az akkori körülmények és lehetőségek figyelembevételével készült, ezért az MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Bizottsága annak korszerűsítését kezdeményezte. Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Dr. Grónai Éva Foglalkozás-egészségügyi ápolók által végzett munkahigiénés vizsgálatok szakmai követelményei Az OKK-OMFI akkreditált továbbképzésein szerzett tapasztalatok 1. 1998. óta kötelező a szakdolgozók számára a kredit pontszerző továbbképzéseken való részvétel, amely tapasztalataink alapján szakmailag indokolt. 2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai között szerepel a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata. 3. A foglalkozás-egészségügyi ápolók továbbképzésében az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a munkahigiénés oktatásnak, a kockázatbecslés elsajátításának. 4. Az oktatást olyan felkészült szakembereknek kell végezniük, akik nem csak oktatják, de fel is tudják hívni a hallgatók figyelmét azon gyakorlati higiénés hiányosságokra, amelyek nem ismerése növelheti a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kockázatának gyakoriságát. Dr. Plette Richárd Foglalkozással összefüggő panaszok nem optimális igénybevétel következtében A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének D pontja feltünteti a nem optimális igénybevétel okozta megbetegedéseket. A cikk ezek közül a fokozott megterhelés - igénybevétel, illetve az optimálisnál kisebb megterhelés okozta problémákkal foglalkozik. Gáspár Imréné dr. A szeszes italok és a munkabalesetek – különös tekintettel a munkahelyi balesetekre A baleseti számadatok alakulásának tekintetében az 1990-es évfordulópont volt. A gazdasági és társadalmi átalakulás hatására mintegy1,5 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma, megszűntek, illetve jelentős mértékben visszaszorultak veszélyes iparágak. Ehhez képest jelentős mértékben eluralta a mezőgazdaságot a magánszféra, a családi gazdaságok. Mindezzel összefüggésben fellazult a balesetekkel kapcsolatos bejelentési fegyelem, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál. A jelenlegi nyilvántartásban már csak a halálos baleseteknél jelenik meg az alkoholvizsgálat eredménye. Dr. Bereczki Edit A foglalkoztathatóság megítélése és a foglalkozási rehabilitáció kérdése A foglalkoztathatóság alatt egészségügyi szempontból annak megállapítását kell érteni, hogy a vizsgált személy képes-e megfelelni azoknak az igényeknek, amelyeket az adott munkakör, szakma támaszt vele szemben. A munkavállalók egészségének védelmét különböző elbírálási rendszerek segítik, amelyek valamennyien érintik a foglalkoztathatóságot. Ezek közül a legfontosabbak: a munkaalkalmasság vizsgálata, a keresőképesség véleményezése és a munkaképesség elbírálása. Dr. Béleczki Lajos A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeinek módosításáról szóló rendelet értelmezése A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet [50/1999. (XI. 3.) EüM r.] 2000-ben lépett hatályba, egyetlen paragrafus kivételével. Ez a 6. § azt a kötelezettséget tartalmazta, hogy a munkavállalót a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel a munkáltatónak kell ellátnia. Ezt a hiányt pótolta az a módosító rendelet [3/2002. (VIII. 3.) ESzCsM r.], amely 2003. január 1-én lépett hatályba. A rendelet megjelenését követően számos kérdés merült fel az értelmezést illetően, amely nemcsak az érintettek, hanem a média figyelmét is felkeltette. Indokoltnak látszik tehát, hogy ezekről a foglalkozás-egészségügyi szakemberek is értesüljenek. Referátumok külföldi szakirodalomból Hírek