Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány         

 

Magunkról

Aktuális hírek

Tevékenységek

Projektek

Folyóiratok

Szakirodalom

Rendezvények

Publikációk

Európai munkavédelem

Szakmai névjegyzékek

Szabályozás

Elérhetőségek, megközelítés

 

 

Folyóirataink tartalmából

Munkavédelem és Biztonságtechnika

Megjelent számok

Foglalkozás-egészségügy

(Summaries)

Megjelent számok
No. of Periodical

Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY”
2002. évi 2. számából

 

Prof. Dr. Ungváry György, Dr. Nagy Imre, Dr. László Anna, Dr. Kastélyi Edit, Dr. Szakmáry Éva

Bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek - 2001

 

2001-ben 481 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) jelentettek, 15%-kal kevesebbet, mint az előző évben (567). A bejelentett esetek 53%-a (2000-ben 50%-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott expozíciós esetek számában a 2000. évhez képest 14%-os csökkenés tapasztalható: 469 (2000-ben 547).

A megbetegedéseknél és fokozott expozíciós eseteknél is a vas- és fémipari foglalkozásúak (FEOR) aránya a legnagyobb: 27% (130 fő), illetve 48% (225 fő).

A szerzők a következőket kívánják kiemelten hangsúlyozni:

1.    Amint azt már évek óta jelezzük: biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakmai függetlenségét - pl. a Balesetbiztosítási Pénztár általi finanszírozás bevezetésével.

2.    A bejelentett fokozott expozíciós esetek száma és az ÁNTSZ-ek által elvégzett megengedett biológiai határértéket meghaladó vizsgálatok száma közötti jelentős különbség szükségessé teszi az eljárási rend felülvizsgálatát. Vizsgálandó, hogy közrejátszik-e ebben a hatósági laboratóriumok akkreditációja, illetőleg a foglalkozás egészségügyi orvosok függő helyzete.

3.    Olyan szabályozásokat kell bevezetni, melyek a munkavállalót, munkaadót és az egészségügyi szolgálatot egyaránt érdekeltté teszik a foglalkozási megbetegedések feltárásában, illetve megelőzésében (pl. a munkakörülmények javítására fordított beruházásokhoz kedvezményes hitelek biztosításával). Néhány, az EU tagországaiban jelentős gyakorisággal bejelentésre kerülő foglalkozási megbetegedés (pl. akut lumbágó; egyéb mozgásszervi betegségek; allergiás megbetegedések) diagnosztizálása és regisztrálhatósága végett meg kell találni a módját annak, hogy ezek munkaegészségügyi jelentőségével a háziorvosok tisztában legyenek. (Ezek a betegségek általában nem kerülnek a foglalkozás-egészségügyi orvos látókörébe.)

4.    A munkahelyi biológiai monitorozást fejleszteni kell, és fontos lenne legalább a korábbi vizsgálatok számát elérni.

5.    A kártalanítandó foglalkozási betegségekkel kapcsolatos szabályozást az Európai Unió tagországainak gyakorlatához (valamennyi foglalkozási betegség kártalanítandó meghatározott feltételek fennállása esetén; az orvosokat érdekelté kell tenni a bejelentésekben) kellene közelíteni.

6.    Az OKK-OMFI közreműködésével fejleszteni szükséges a foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések diagnosztikáját, ehhez módszertani segítséget kell nyújtani. (Lásd még 3. pont.)

7.    Sürgős megoldás szükséges annak érdekében, hogy az allergiás megbetegedések bejelentésre kerüljenek. (Lásd még 3. pont.)

8.    A hatósági felügyeleti munka során fokozott figyelmet kell fordítani a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésének megtörténtére.

9.    Erősíteni szükséges (létszámában, működési feltételeiben) a foglalkozás-egészségügyi szakfőorvosi rendszert, be kell vezetni a minőségbiztosítási rendszert.

 

 

Prof. Dr. Ungváry György, Dr. Grónai Éva

Tapasztalatok a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2001. évi munkájáról

 

2001-ben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok létszám- és forgalmi adatai közel azonosak a 2000. évihez, ami a szolgálat stabilitását jelzi.

2001. december 31-én 3.386 orvos (14 fővel kevesebben, mint az előző évben), 3.448 ápoló (24 fővel kevesebben, mint 2000-ben), 139 egyéb diplomás (7 fővel kevesebben) dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban. Az üzemorvostan szakképesítéssel rendelkező orvosok száma és aránya folyamatosan növekszik (2001-ben 86 fővel), jelenleg az összes orvos 73%-a.

2001-ben az előző évhez hasonlóan nagy érdeklődés jellemezte a kredit pontot biztosító továbbképzéseket, amelyeket a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ illetve annak intézete az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Munka- és Környezetegészségtani Tanszék önállóan vagy közösen szervezett.

2001-ben a fentiek közös szervezésében három alkalommal került megrendezésre továbbképző Országos Foglalkozás-egészségügyi Fórum, amelyen összesen 2.831 fő vett részt.

A Tanszék oktató tevékenysége keretében 2001-ben 429 fő részesült összesen 364 óra tanfolyami képzésben, továbbképzésben a foglalkozás-egészségügy területén.

A tanfolyamok - szakvizsga előkészítő, munkavégzés a mezőgazdaságban, az egyéni védőeszközök, biológiai kóroki tényezők, a foglalkozási és foglalkozással összefüggő betegségek kérdései, a Kémiai Biztonsági Törvény, a veszélyes anyagokat használó munkahelyek foglalkozás-egészségügyi és munkahigiénés feladatai - témaköröket ölelték fel.

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete foglalkozás-egészségügyi szakápoló részére 50 órás továbbképző tanfolyamot szervezett, amelyen 52 fő vett részt.

A szakorvos utánpótlásban meghatározó, hogy a korábbi évben megkezdett rezidens képzés 2001-ben tovább folytatódott.

 

 

Déri Zsolt, Bányász Gyopár, Kerekes Andor, Köteles György

Radon-expozíció bányák munkahelyi környezetében

A magyarországi bányaüzemek körében elvégzett sugár-egészségügyi mérések célja a dolgozók sugárterhelésének becslése volt. A 16/2000. (VI.8.) EüM. rendelet a munkavállalók radontól származó sugárterhelésének szabályozására 1000 Bq/m3 értéket állapít meg cselekvési szintként. Megvizsgáltuk, hogy a bányákban mérhető radon aktivitás-koncentrációk hogyan viszonyulnak a cselekvési szinthez, valamint becsültük a dolgozók éves effektív dózisát. A jelenleg nyert mérési adatok tükrében úgy tűnik, hogy a vizsgált bányáknál a munkavégzés során az átlagos radon aktivitás-koncentrációk a cselekvési szint alattiak.

Ugyanakkor a mérések rámutattak a szellőztetés igen nagy szerepére. Azokban a bányákban, ahol időszakos szellőztetést alkalmaznak (pl. bauxitbányában), annak ellenére, hogy a munkanapokra vonatkozó átlagos radon aktivitás-koncentráció nem haladja meg a cselekvési szintet, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy munkaszüneti napokon egyes helyeken a cselekvési szintet elérő, vagy meghaladó radon szint alakulhat ki.

A bauxit-bányában mért értékek, valamint más magyarországi szénbányák esetében mért cselekvési szintet meghaladó radon aktivitás-koncentráció értékek indokolják a felmérések kiterjesztését további föld alatti bányákra is.

A bányákban mért radon aktivitás-koncentrációkból és gamma dózisteljesítményekből becsült éves effektív dózis a referencia pontnak tekintett külszíni bányánál 0,3 mSv/év, a szénbányánál 1,1 mSv/év, a bauxitbányánál pedig 2,5 mSv/év. Látható, hogy az effektív dózis értékek a mSv/év nagyságrendjébe esnek, a foglalkozási dóziskorlát mintegy 10 - 20 %-át teszik ki.

A mérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyszíni radon aktivitás-koncentráció mérésére használt AlhaGuard monitort a leányelem mérővel együtt, „FLOW” üzemmódban célszerű működtetni. A hosszú távú radon expozíció mérésére a nyomdetektor a megbízhatóbb, az E-PERM detektorral szemben. Ez utóbbi érzékeny a földalatti viszonyokra (porra, sérülésre), valamint a szénbányák szigorú biztonsági előírásainak (sújtólégveszély) nem minden esetben felel meg.

 

 

Holló József

Az akkreditálás helye és szerepe a munkavédelem országos programjának megvalósításában

Az elmúlt évben, az Országgyűlés által, 20/2001. (III. 30.) OGY határozattal elfogadott Munkavédelem Országos Programjában megfogalmazott célok megvalósítását szolgáló feladatok között jelöli meg: „ A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében hosszabb távon ... mind az állami munkavédelem ellenőrző tevékenységének, mind a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájának elsősorban az akkreditált laboratóriumokra kell támaszkodnia.”

 

Az idézett program-pont realitását, megalapozottságát az adja, hogy 1995. óta, törvény által (a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény) működik – egyre eredményesebben – hazánkban az akkreditálás intézményrendszere.

 

 

Dr. Brunner Péter, Dr. Aszmann Anna, Ferenczi Lászlóné, Gyulai Éva, Dr. Kakucs Réka, Szabó Mónika

Az iskolás gyermekek szabadidős képernyő használatának (számítógép, tv, videó) egészségügyi következményei és közegészségügyi követelményei

Az elmúlt évtized legdinamikusabban fejlődő területe a számítástechnika és az informatika volt. A személyi számítógépek mindenki számára elérhetővé váltak, ma már egyre több ember használja otthonában is ezt a technikát. A fiatalok különösen fogékonyak minden újra. Mindezek mellett szaporodnak az ismereteink arról, hogy a képernyő előtt végzett munkának a számítógép használatának egészségkárosító hatásai is vannak. A munkahelyeken ellenőrizhető és jogi úton kikényszerítő az egészség-védelmi szabályok betartása. Az otthoni számítógépek használatának körülményeiről és az ezzel kapcsolatos szokásokról keveset tudunk. A fiatalok az otthonukban nem csak a számítógépet használják, hanem TV-t is néznek és videóznak.

MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.       A fiatalok körében egyre elterjedtebb a számítógép használata.

2.       Az otthoni számítógép használatának körülményei nem kielégítőek, ugyanakkor a fiatalok ezzel elégedettek, nem ismerik kellő mértékben ennek egészségkárosító hatásait.

3.       Saját bevallásuk szerint is jelentkeznek különböző pszichoszomatikus tünetek.

4.       Nagyon magas a TV-t és videót néző fiatalok aránya, és a „fogyasztott” műsorok tartalmi színvonala igen alacsony.

5.       A számítógép-használat magasabb szellemi tevékenységet igényel, tartalmilag jobb, mint az elektronikus médiáé.

6.       Célszerűnek látszik a számítógép-használat elterjedését támogatni a fiatalok körében, jó interaktív eszköz, amely egészségnevelési célokra is felhasználható.

7.       A nem megfelelő körülmények közötti és „túlzott” ideig végzett számítógép-használat egészségre ártalmas hatásait meg kell ismertetni a fiatalokkal.

 

 

Olvasói levél

Dr. Jung Erika és tsai aláírással Prof. Dr. Ungváry György a  Semmelweis Egyetem ÁOK Munka- és Környezetegészségtani Tanszék vezetője levelet kapott, melyben néhány, a foglalkozás-egészségügyet érintő olyan ötletet írnak le, amelyet – véleményük szerint – a szakma hasznosítani tudna.

Hosszas fáradozásunk dacára a levélíró(k) kilétét sajnos nem sikerült kideríteni, ezért levélben nem válaszolhatunk.

Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a válaszról tudomást szerezhessenek, ezért választottuk e szaklapban kihasználni a válaszadás lehetőségét. Ez a megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy szélesebb kör szerezhet tudomást a levélváltásról.

 

Szerkesztőség

 

Hírek, információk