Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Magunkról	Aktuális hírek		Tevékenységek	Projektek	Folyóiratok	Szakirodalom
Rendezvények	Publikációk		Európai munkavédelem	Szakmai névjegyzékek	Szabályozás	Elérhetőségek, megközelítés
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és Biztonságtechnika Megjelent számok Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok No. of Periodical		Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” 2001. évi 4. számából Dr. Grónai Éva A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXI. kongresszusa 2001. szeptember 26-29 között a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Sopronban rendezte meg XXI. kongresszusát. A kongresszus helyszíne a csodálatos Alpok aljai környezetben épült Szieszta Hotel kongresszusi terme volt. A kongresszuson regisztrált orvosok száma 586 fő, a bejelentett és elhangzott előadások száma 54 volt. A nyitó plenáris előadások azokkal a betegségcsoportokkal foglalkoztak, amelyek kiemelkedő foglalkozás-egészségügyi jelentőségük mellett népegészségügyi szempontból is meghatározóak. A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság kongresszusainak történetében első alkalommal foglalkozott külön szekció a foglalkozás-egészségügyi ápolói szakmai kérdésekkel. Előadások hangzottak el olyan jelentős foglalkozás-egészségügyi kérdésekről is, mint a munkahelyi zaj, lokális vibráció, a biológiai monitor, a cytogenetikai monitor. Nagy érdeklődést váltottak ki azok az előadások is, amelyek a munkaköri alkalmassági vizsgálatok speciális eseteit mutatták be, így diabetes mellitusban szenvedő dolgozók esetében illetve egészségügyben dolgozónál. A cikk tartalmazza az elhangzott előadások kivonatait is. Dr. Galgóczy Gábor, Dr. Grónai Éva Az egészségfejlesztés lehetőségei kis- és közepes méretű vállalkozásokban, az Európai Unió útmutatója szerint készített országjelentés A munkavédelem általános irányításáért felelős szociális és családügyi miniszter a európai kezdeményezésre 1995-ben jött létre a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (European Network for Workplace Health Promotion – ENWHP), amely igen aktív szerepet vállalt a munkahelyi egészségfejlesztést, a tájékoztatás, a képzés és továbbképzés javítását célzó 645/96 EU Irányelv megvalósításában. Az ENWHP-ban rendes tag az Európai Unió 16 országa, az Európai Gazdasági Övezetből Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein, a csatlakozásra váró országok közül nem hivatalos tagként vesz részt a munkában Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Románia. Az ENWHP akcióprogramjai során 1997-1998-ban a nagyüzemekben, 1999-2001-ben a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál folyó munkahelyi egészségfejlesztés jó gyakorlatának meghatározására (kritériumok és ajánlások) és a jó gyakorlat példáinak gyűjtése valósult meg. 2001-2002-ben végzik el a közszféra munkahelyi egészségfejlesztésének felmérését, majd ezt követően információs adatbázis létrehozása szerepel a hálózat terveiben. Az Uniós csatlakozásra váró Magyarországról a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete 1998-ban hazai koordinátorként kapcsolódott be az ENWHP munkájába. A cikk többek között szemelvényeket tartalmaz a magyarországi országjelentésből is. Dr. Grónai Éva,Dr. Galgóczy Gábor, Dr. Pánovics József Az egészségfejlesztés jó gyakorlata kisüzemekben, az Európai Unió útmutatója szerint végzett vizsgálatok tapasztalatai A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Unió Hálózata (European Network for Workplace Health Promotion - ENWHP) a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet kutató csoportját bízta meg azzal, hogy keressen a kisüzemekben az Uniós útmutatónak megfelelő jó gyakorlati példát a munkahelyi egészségfejlesztésre és azt mutassa be. Eredmények A program megvalósult, valamennyi dolgozó, védőoltásban részesült, amely egy dolgozónál sem okozott kellemetlen tünetet, panaszt. Összefoglaló a kisüzemek egészségfejlesztésének jó gyakorlatáról Kisüzemeket ellátó foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködésével eredményes munkahelyi egészségfejlesztési program sikeresen valósítható meg. A jelen felmérés pozitív eredménye arra ösztönözte a szolgáltatót, hogy ezt a tevékenységet egyéb kisüzemekre is kiterjessze. A vállalati (helyi) szinten a menedzsment és a munkavállalók jónak tartották a programokat, elégedettek voltak az eredményeivel. Miután ez a résztvevőkben tudatosult, a menedzsment elkötelezte magát, hogy az üzleti terveibe és szerepeltetni fogja a jövőben „munkavállalók egészségét”, mint üzleti értéket. Dr. Váró György A Munkavédelem Országos Programjának hatása a munkavédelmi képzési rendszer korszerűsítésére Az Munkavédelem Országos Programjának 5. fejezete a célok megvalósítását szolgáló feladatokat fogalmazta meg és az 5.6 pont kimondja, hogy „Intézkedéseket kell tenni a munkavédelmi képzés rendszerének korszerűsítésére”. A cikk az e témában indított sorozat második publikációjaként a munkavédelmi oktatás, szakképzés előtt álló feladatokkal és lehetőségekkel foglalkozik. Náray Miklós, Kovács Márta Munkahelyi levegő bakteriális eredetű endotoxin és mikrobiális szennyzettségének mintavételezése és meghatározása Magyarországon a 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet szabályozza a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmét, melynek értelmében a kockázatok felismerése és értékelése az alapja a megelőző intézkedéseknek. Napjainkban Magyarországon nincsenek adatok a munkavállalók szakmai tevékenységükből eredő (mezőgazdaság, húsipar, pamutipar, szennyvíz és hulladékkezelés, stb.) biológiai hatóanyagokkal (mikroorganizmusok, bakteriális eredetű endotoxinok, gombák, stb.) történő inhalatív expozíciójáról és ennek következtében az egészségkárosító kockázatokról sem. A fenti aspektusban a bakteriális endotoxinok (lipopoliszacharidok) kiemelt jelentőséggel bírnak biológiai tulajdonságaik (lázkeltő hatás, vérnyomás csökkenés, allergizáló hatás, csontvelő- és magzatkárosító hatás, stb.) következtében. A szerzők a foglalkozás-egészségügyi szakemberek és a munkáltatók figyelmét kívánják felhívni az endotoxin és a mikroorganizmus expozíció kockázatára amely adott esetben jelentős mértékű lehet. Dr. Tordasi Borbála, Dr. Parádi Mária Foglalkozás-egészségügyi vizsgálataink egy cipőipari cégnél A szerzők a triklóretilén példája nyomán hívják fel a figyelmet a részletes munkaanamnézist követő biológiai monitorozás fontosságára, a korai felismerésre, a prevencióra. Dr.Hódos Tibor Munkaidő és munkaközi szünet Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 4. § kimondja: a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Sok értetlenség fogadta ezt a rendelkezést. A Szerző az egyértelmű értelmezéshez kíván segítséget nyújtani. Dr. Szamos György Szenes erőműi dolgozók komplex életmód és légzésfunkciós analízise a munkakörnyezeti ártalmak összefüggésében A szerző erőműi térségben a légzéskárosodás és egyes cardiovasculáris kockázati tényezők szerepét vizsgálta, és megállapította, hogy az erőműi dolgozóknál egyes kockázati tényezők és kóros állapotok jelentős gyakorisággal fordulnak elő, tehát magas kockázatú, és fokozott ellenőrzést igénylő csoportokról van szó. A kockázatkezelésnek ezért ki kell terjednie a makrokörnyezeti (elsősorban munkakörnyezeti) ártalmak állandó követésére és a munkavállalók egészségi állapotának évenkénti monitorozására is, amelyet a kedvezőtlen életmódbeli „szokások” eliminálása érdekében hatékony munkahelyi egészségnevelésnek kellene kiegészítenie. A retrofit biztosítaná a munkakörnyezeti és lakókörnyezeti emisszió csökkentése révén a populáció cardiorespiratorikus (és egyéb) morbiditásának hatékony javulását is. Külföldi szakirodalom Hírek, információk